Senki sem parancsolhatott az amerikai modernizmus első nagyasszonyának, Georgia O'Keeffe-nek
2021. február 11. 18:10 Balázs-Piri Krisztina
Korábban
Fent a magas ég, lent a kőrengeteg
Amarillóban viszont a szó szoros értelmében kinyílt számára a világ. Magasan fent az ég, a csillagok, lent a széljárta hatalmas rétek, a várost átszelő Palo Duro Canyon homokkő labirintusa azt adta a festőnek, amire mindig is vágyott: a korlátlan szabadság érzetét.
Megszállottan dolgozott: az eredménnyel maga is elégedett volt, el is küldte néhány rajzát az egyik New York-i ismerősének, aki remek érzékkel elrohant velük a 291 Galéria tulajdonosához. És itt érdemes megállni egy pillanatra. Az 1905-től 1917-ig a Fifth Avenue-n működő galéria homlokzatára jól olvashatóan kiírták, hogy a hely fotókiállításoknak is otthont ad.
A tulajdonos műgyűjtő Alfred Stieglitznek ugyanis az volt az ambíciója, hogy az odáig elsősorban portrék vagy családi események megörökítésére szolgáló és mélyen lenézett, „udvari fényképészetnek” titulált rutinmunkának művészi rangot adjon. Sokat tett ezért: tehetséges fiatal amerikai fényképészek sorát indította el ezen az úton. Mi több: bemutatott galériájában olyan művészeket, akik az európai avantgárdot képviselték: Pablo Picassót, Henri Matisse-t, August Rodint, Paul Cézanne-t és Henri Rousseau-t.
Azaz Stieglitz messze nemcsak jó képkereskedő volt, hanem kitűnő szimattal megáldott úttörő is: lenyűgözték Georgia rajzai. Levelezésbe kezdett hát vele, s újabb és újabb műveket követelt tőle. Georgia teljesítette is a kérést – álmában sem gondolta, hogy a férfi kiállítja majd a képeket. O’Keeffe szörnyülködött, tiltakozott, Stieglitz makacskodott, a művek maradtak.
A közben kitört első világháború amúgy igen megnehezítette Georgia életét Texasban. A hölgy igazi amazoni bátorsággal állt ki a béke mellett, szinte tettlegességig menő vitába keveredett egy boltossal, aki „Öld meg a barbárokat!” feliratú karácsonyi képeslapokat árult. Így aztán egy kikúrált spanyolnátha után eleget tett mentora meghívásának: 1918-ban New Yorkba ment lábadozni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját tegnap
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában tegnap
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf tegnap