2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Sem házassággal, sem diplomáciával, sem fegyverrel nem tudta egyesíteni az országot Szapolyai János

2022. július 22. 14:50 Múlt-kor

482 éve, 1540. július 22-én halt meg 53 éves korában I. (Szapolyai) János magyar király, aki a Habsburg I. Ferdinánddal párhuzamosan uralkodott – oszmán támogatással – az ország keleti felében és Erdélyben. Halála előtt nem sokkal értesült arról, hogy fia született, akit aztán felesége, valamint tanácsadója, Fráter György Ferdinánddal szemben királyként kívántak elismertetni.

Szapolyai János
I. (Szapolyai) János magyar király

Hű vajda vagy a mohácsi cselszövő?

1487. február 2-án született az erdélyi Szászsebesen a későbbi nádor, Szapolyai István és Hedvig tescheni hercegnő legidősebb gyermekeként. György nevű öccse később szepesi gróf, míg Borbála húga I. Zsigmond lengyel király és litván nagyherceg felesége lett.

A legitim örökös nélkül elhunyt I. (Hunyadi) Mátyás 1490-es halálát követő zűrzavaros időszakban a lengyel Jagelló-házból való II. Ulászló került a magyar trónra, amit a magyar köznemesség a kezdetektől ellenzett.

A fiatal Szapolyai már kamaszként, 1505-ben a „nemzeti” nemesség királyjelöltje lett a rákosi országgyűlésen, amelyen kimondták (a híres rákosi végzésben), hogy II. Ulászló fiúörökös nélküli halála esetén új, „nemzeti” királyt választanak, a leányági öröklés elismerése nélkül. A király által sosem ratifikált végzés végül okafogyottnak bizonyult, amikor a következő évben Ulászlónak fia született, a későbbi II. Lajos.

Az ifjú Szapolyai 1510-ben már megkapta az erdélyi vajda címet, és a Dózsa György vezette 1514-es parasztfelkelés leverésében is ő játszotta a legnagyobb szerepet, ezzel jelentősen növelve tekintélyét. Az 1510-es években a király és Báthori István nádor mellett a harmadik legnagyobb haderő az országban Szapolyaié volt.

A gyermek II. Lajos megkoronázása után a Jagellókkal egyre szorosabb viszonyt kialakító Habsburgok pártját fogó gyámok oltalma alá került, a köznemesség azonban továbbra is Szapolyait látta alkalmasabb uralkodónak. A belpolitikai instabilitást I. Szulejmán oszmán szultán a Magyar Királyság területén való előrenyomulásra használta fel, 1521-től állandó irányítása alatt tartott magyar területeket.

A fokozatos török közeledés 1526-ban ért tetőponthoz, az augusztus 29-én vívott végzetes mohácsi csatában II. Lajos király elesett. Szapolyai a törökök közeledésének hírére elindult ugyan a csatatérre, de nem érkezett meg időben. Máig kérdés, hogy szándékosan késte-e le a döntő ütközetet, az azonban korántsem biztos, hogy seregének részvétele megakadályozta volna a török győzelmet.

Az a történelmi toposz, mely szerint Szapolyai már a csata előtt megegyezett volna Szulejmánnal, a későbbi Habsburg propaganda terméke. Szapolyai a későbbiekben valóban a Porta támogatását élvezte a Habsburgokkal szemben, azonban a Mohácsot követő zűrzavaros időszakban csak 1528-tól volt kapcsolata Szulejmánnal.

A csatában a magyar államigazgatás szinte teljes egészében életét vesztette, a legnagyobb hatalmú nemesek és főpapok, akik a főbb pozíciókat betöltötték a királyi tanácsban, csaknem mind meghaltak. Szapolyai nem próbálta megakadályozni Szulejmán bevonulását Budára, majd a török sereg őszi kivonulása alatt sem közelítette meg seregével az oszmán hadat.

Októberben Szapolyai követséget küldött a Pozsonyba menekült özvegy királynéhoz, Habsburg Máriához, házassági ajánlattal. A királyné természetesen bátyja, a szintén a magyar trónt megszerezni kívánó Ferdinánd pártján állt, így elutasította az ajánlatot.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár