Saját erejükből akarták kivívni a szabadságot, de a világ cserben hagyta 1944-ben a lengyeleket
2022. augusztus 1. 08:50
„Előbb vagy utóbb, de mindenki megtudja az igazságot arról a maroknyi gonosztevőről, akik a varsói kalandot kieszelték, hogy magukhoz ragadják a hatalmat. Ezek az emberek, kihasználva a varsóiak hiszékenységét, sok embert dobtak csaknem fegyvertelenül a német ágyúk, harckocsik és repülőgépek tüzébe” – írta Sztálin Churchillnek és Rooseveltnek 1944. augusztus 22-én.
A Honi Hadsereg két katonája 1944 októberében
Korábban
A szovjet diktátor az akkor 1944. augusztus 1-jén kezdődött varsói felkelést minősítette „kalandnak”, a „maroknyi gonosztevő” kifejezés pedig a földalatti lengyel állam vezetőire vonatkozott.
A Honi Hadsereg vezérkarának célja a felkelés kirobbantásával világos volt: a szuverén és legitim lengyel állam nevében óhajtották felszabadítani a fővárost, még mielőtt a Vörös Hadsereg foglalná el azt.
A katonailag nem kellően előkészített akció során a Honi Hadsereg közel 50 ezer katonája kifejezetten gyenge fegyverzet birtokában, nyugati és szovjet segítség nélkül nézett szembe a kitűnően felszerelt német egységekkel.
Egy szerencsétlenül járt katona a nácik fogságába került (kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 146-1994-054-30 / August Ahrens / CC-BY-SA 3.0 de)
Sztálin rájött arra, hogy számára rendkívül előnyös, ha a „piszkos munkát”, a polgári Lengyelország végső ellenállásának felszámolását a németek végzik el helyette, de a brit és az amerikai vezetés is előbbre helyezte a Moszkvával való jó viszony ápolását lengyel szövetségesei sorsánál.
Az angol sajtó sokáig hallgatott a felkelésről, augusztus folyamán pedig egyetlen hivatalos közlemény sem jelent meg erről Londonban vagy Washingtonban. A nyugati élelmiszer- és lőszersegélyek hatékony célba juttatását a szovjetek akadályozták meg.
Csak romok maradtak a pusztítás után
A Honi Hadsereg katonái végül 63 napi hősies küzdelem után, 1944. október 2-án kapituláltak. Lengyel részről 21 ezerre tehető az elesettek és eltűntek, 5 ezerre a sebesültek, és 16 ezerre a hadifoglyok száma.
Mintegy 180–200 ezer civil vesztette életét. A kapituláció után a speciális egységek Hitler parancsára a kevés megmaradt épületet is a levegőbe röpítették. Varsó négyötöde elpusztult, szinte teljesen eltörölték a föld színéről.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Titokzatosan élt, de korántsem volt szadista szörnyeteg Báthory Erzsébet tegnap
- Megírta a magyar balsors bibliáját és a világról is tűpontos látleletet adott Bibó István tegnap
- Véletlenek sorozatával indult a belügy által is megfigyelt Cseh Tamás karrierje tegnap
- India és Mezopotámia civilizációit kötötték össze Kelet-Irán titokzatos városai tegnap
- Gyilkos Colt és bizarr párbaj: két izgalmas történet a forgótáras pisztolyok őskorából 2022.08.06.
- Tragédiával végződött az Északi-sark meghódítására indult svéd hőlégballonos expedíció 2022.08.06.
- Anglia vagy a halál! Az első nő, aki átúszta a La Manche csatornát 2022.08.06.
- Atomcsapás a világbéke hamis illúziójáért – Hirosima megsemmisülése 2022.08.06.
