Rendszerint milliószám vonzza a zarándokokat a titokzatos trieri Jézus-ereklye

A köntös útja Jeruzsálemből Trierbe

A Jézusnak tulajdonított szent szövet tiszteletének kiindulópontja a szenvedéstörténet ábrázolása, amely János evangéliumából ismert: „Amikor a katonák fölfeszítették Jézust, fogták ruhadarabjait és négy részre osztották, minden katonának egy-egy részt, majd a köntösét is. A köntöse varratlan volt, egy darabból szőve. Ezért megegyeztek egymás közt: »Ne hasítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen.« Így teljesedett be az Írás: Ruhámon megosztoztak egymás közt, és köntösömre sorsot vetettek. A katonák valóban így tettek.” (Jn 19,23-24)

A keresztények szerint a köntös a Szűzanya keze munkája, amelyet a néphagyomány azonosnak vél a kis Jézus első, Mária által szőtt ruhácskájával: eszerint a Golgotára tartó Jézus ugyanazt viselte, mert a köntös együtt növekedett viselőjével.

A krisztusi ereklyével kapcsolatban egy 4. század végi legenda Nagy Konstantin római császár édesanyjára, Szent Helénára (Ilona) hivatkozik: a hagyomány 1107 óta úgy tartja, hogy Szent Heléna volt az, aki 326-os, a kereszténység szent helyeit érintő szentföldi zarándokútja során (327-ben vagy 328-ban) megtalálta a Megváltó és a két lator keresztjeit, valamint további Jézus-ereklyéket. Ezek között volt a szent köpeny is, amelyet a trieri hagyomány szerint Szent Heléna 330 körül a trieri székesegyháznak ajándékozott.

A szent köpeny története biztosan a 12. századig vezethető vissza. A trieri történelmi mű, a 12–18. század között íródott Gesta Treverorum (A trieriek tettei) 1196. május elsején jegyzi fel, hogy „az Úr tunikáját kifogástalan férfiak a legnagyobb hódolattal és tisztelettel” vitték Szent Péter oltárához a nyugati kórustól a keletihez.

A főoltárba befalazott szövetről az eltelt évszázadokban mintha teljesen megfeledkeztek volna. I. Miksa német-római császár végül a Trierbe összehívott birodalmi gyűlés előestéjén, 1512. április 14-én egy szolgát küldött azzal a feladattal, hogy nézze meg a dómban őrzött ereklyét.

A szolga több ládányi ereklyére bukkant: az egyikben megtalálta a köpenyt, majd kinyitották a főoltár ereklyeszekrényét is. Az oltárt Richard von Greiffenklau érsek tette közszemlére a császár jelenlétében. A köpeny újra „élni” kezdett.

1. Egy vitatott Jézus-ereklye története
2. A köntös útja Jeruzsálemből Trierbe
3. Csörög a kassza
4. A vallási egység jegyében

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején