Régi magyarországi pénzeket is tartalmaz unicovi aranykincs
2016. április 14. 15:30 MTI
Számos régi magyarországi és erdélyi aranypénzt is tartalmaz az az egyedi éremgyűjtemény, amelyet a közép-morvaországi Olomouc (Olmütz) Helytörténeti Múzeumában állítottak ki. Az unicovi aranykincs a mai Csehország területén eddig feltárt egyik legértékesebb aranytárgylelet.
Korábban
Az összesen 352 érméből álló gyűjteményt, amely szakmai körökben "unicovi aranykincsként" ismeretes, 1911-ben találták meg az Olomouchoz közeli Unicov településen az egykori Akasztófadombon. A felbecsülhetetlen értékű lelet fele a megtalálóé, fele pedig a telek akkori tulajdonosáé lett. Minden darabját azonban még az osztozás előtt szakértők átvizsgálták és eredményeiket lejegyezték. Míg a telektulajdonost megillető aranypénzek sorsa ismeretlen, addig Petr Petrík téglagyári munkás a maga részét eljuttatta az olomouci honismereti múzeumba. Ez a 176 érme látható a szerdán megnyílt, Az Akasztófadomb titkos története címet viselő kiállításon, amely rendkívüli biztonsági intézkedések közepette június 5-ig látogatható.
Az unicovi aranykincs a mai Csehország területén eddig feltárt egyik legértékesebb aranytárgylelet. A színaranyból vert pénzérmék legrégibb darabjai Luxemburgi Zsigmond (1387-1437), a legújabbak pedig Habsburg Mátyás (1608-1619) uralkodásának korából származnak. A kiállított érmék mintegy 25 százaléka Magyarországon és Erdélyben vert aranypénz. Az Oszmán Birodalomban és a Baltikumban vert érmék mellett számos cseh, sziléziai, osztrák vagy Rajna menti német tartományokban vert érme is látható a kiállításon.
"Az unicovi aranykincs rendkívül értékes és ritka, mert jó képet ad a 17. század elejei európai pénzforgalomról. Mind a 352 színarany pénzérme ki lett értékelve, ami szintén egyedi, mert az esetek többségénél a leletek egy része mindig eltűnt" - mondta Filip Hradil, a kiállítás kurátora újságíróknak. Szakértők szerint a lelet tulajdonosa nagyon gazdag ember lehetett, mert a 17. század elején ennyi pénzért egy nagy polgárházat lehetett venni a városban.
Az unicovi Akasztófadombon (Sibeník) a 18. század második feléig állt az akasztófa. Történészek egyelőre nem találtak magyarázatot arra, hogy miért éppen egy ilyen szokatlan helyen rejtették el a kincset. Feltételezik, hogy valamiféle kapcsolat lehet az akasztófa és a kincs között, de eddig semmiféle erre utaló dokumentum nem került elő.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap
