Rajzfilmfigurává vált Szent György szobra a katasztrofális restaurálás eredményeképpen

Az ügyészséghez fordul a spanyol restaurátorok szövetsége, az Acre egy 16. századi műemlékszobor engedély nélkül végzett és elrontott felújítása miatt. Az északkelet-spanyolországi Estella település plébániáján található, fából készült, festett lovasszobor Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja.

Arra, hogy már sokkal inkább egy körhinta figurájára emlékeztet, egy helyi ember hívta fel a navarrai kulturális örökségvédelmi hivatal figyelmét még májusban. A szakemberek megdöbbentek az eredetileg hispán-flamand gótikus stílusban készült műalkotás átalakulásán, amely elvesztette sötét tónusú, finom árnyalatait, és helyette homogén, erős színeket kapott. A szobor arca kifejezéstelenné vált – állapította meg az Acre, „katasztrofálisnak” nevezve a beavatkozást, amely szerinte visszafordíthatatlan kárt okozott a navarrai kulturális örökség egyik ékkövének számító műalkotásban.

A szobrot a Karmacolor nevű estellai kézművesbolt és -műhely újította fel a helyi plébános felkérésére. A folyamatról videót is tettek fel Facebook-oldalukra, amelyet azonban mára megszüntettek. A Szent Mihály-plébánia papja azt állítja, hogy ő mindössze a szobor tisztítását kérte.

A navarrai kormány közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a Szent György-szobor a navarrai kulturális örökségek listáján szerepel, ezért bármiféle beavatkozás engedélyköteles, amelyet azonban az illetékes hivatalnál senki nem kért. Az elvégzett munka semmilyen módon nem tekinthető restaurálásnak, hiszen nélkülöz minden szakmai alapot, azt nem megfelelő képesítéssel rendelkező szakember végezte, ahogy kötelező lenne ilyen esetben – hangsúlyozta.

A szobrot a kulturális örökségvédelmi hivatal munkatársai hamarosan elszállítják a plébániáról, hogy alapos vizsgálatnak vessék alá. A tervek szerint a Szent Mihály-plébánia állja a helyreállítási költségeket. A plébánia addig is zárva tart, a szobrot letakarták, mert a település vezetősége nem szeretné, ha a rosszul sikerült restaurálási kísérletről válnának híressé, ahogy az történt az aragóniai Borja falu esetében.

Ott a templomi gyülekezet egyik tagja döntött úgy néhány éve, hogy maga restaurálja Elias García Martínez Ecce Homo című freskóját. A képzetlen és botcsinálta festő kezei alatt az eredeti, Jézus Krisztust ábrázoló kép szinte felismerhetetlenné vált. A történet bejárta a világsajtót, ezzel hatalmas reklámot csinálva a városkának, a „moncsicsi”, illetve „bundás Jézus” gúnynévvel illetett falfestményt pedig azóta is rengeteg turista szeretné élőben megnézni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye