Pénzfeldobással döntötték el a Wright fivérek, hogy melyikük repülhet először

Az első repülés 1903-ban

Óriások vállán állva

Wilbur Wright az Indiana állambeli Milville településen látta meg a napvilágot az angol és holland származású Milton Wright és a német, valamint svájci felmenőkkel rendelkező Susan Catherine Koerner gyermekeként . Apja egy protestáns kisegyház püspöke volt, akinek még hat gyermeke született, közülük Orville vált Wilbur elválaszthatatlan munkatársává. Gyakran utazó apjuktól 1878-ban egy - a helikopterre emlékeztető - röptető játékot kaptak ajándékba, és miután az tönkrement, építettek maguknak egy másikat. Később erre a gyerekkori élményre vezették vissza repülés iránti rajongásukat.

A kiváló műszaki érzékkel megáldott fiúk a középiskolát elvégezték, de diplomát egyikük sem szerzett, inkább a maguk erejéből tanultak tovább. Előbb nyomdagépeket terveztek és készítettek, majd kerékpárjavító műhelyt nyitottak: a bicikliket nemcsak árulták, hanem gyártották is.

Wilbur Wright

1896-ban három fontos fejlemény is történt a repülésben: Samuel Langley, a Smithsonian Intézet titkára sikeresen reptetett egy pilóta nélküli, gőzmotorral felszerelt repülőgépet, a francia–amerikai Octave Chanute a Michigan-tó partján több feltalálóval együtt tesztelt különféle siklórepülőket, illetve a „mozgalom” hőse, Otto Lilienthal egyik repülése közben balesetet szenvedett, és életét vesztette. A Wright fivérek későbbi elbeszélése szerint utóbbi volt az, ami után komolyabban elkezdtek gondolkodni saját repülő szerkezetük kifejlesztésén.

Habár a testvérek mindig egységes arculatot mutattak a külvilág felé, és egyenlően osztoztak fejlesztéseik érdemein, kortársaik szerint aligha férhet kétség ahhoz, hogy az idősebb testvér, Wilbur volt a vezéregyéniség.

Lilienthal sorsának dacára a Wright fivérek egyetértettek módszertanával: úgy gondolták, a repülőgép irányításának mechanikáját siklórepülőn kell kifejleszteni, és csak ezután érdemes foglalkozni a meghajtással. Az irányítást egyenesen a fő megoldandó kérdésnek tartották – úgy vélték, Lilienthal és mások eredményei alapján a szárnyakról és a felhajtóerőről, illetve a kor más feltalálóinak köszönhetően a motorokról is elegendő tudás állt rendelkezésre a meghajtással bíró repülőgép kifejlesztéséhez.

A repüléssel foglalkozó kortársaik ezzel ellentétesen gondolkodtak: a francia Clément Ader, valamint az amerikai Hiram Maxim és Samuel Langley rendre kipróbálatlan (vagy semmiféle) irányítórendszerrel felszerelt szerkezetekhez rögzítettek különböző motorokat, amelyeket aztán emberi irányítással szándékoztak tesztelni.

Orville Wright

A Wright fivérek 1900 és 1902 között három kétfedelű siklógépet építettek, a harmadikat kormányozhatóvá tették. Az észak-karolinai Kitty Hawk városkában és a közeli Kill Devil Hillsnél kiváló szélviszonyok között, a világ és a versenytársak szemétől távol több százszor ki is próbálták szerkezeteiket. A világon az elsők között építettek kis szélcsatornát, amelyben gépmodelleket, különböző szárnyalakokat teszteltek.

Végül 1902 októberében született meg a Wright-siklórepülő véglegesnek tekinthető formája, amely három tengely mentén tette lehetővé az irányítást: a szárnyak görbítésével dönthették a szerkezetet jobbra vagy balra, az elöl rögzített emelőkormány segítségével emelhették vagy süllyeszthették az „orrot”, míg az újításként a szerkezet hátuljához hozzáadott oldalkormány elősegítette, hogy valóban a megfelelő irányba forduljon a szerkezet. Minden készen állt tehát arra, hogy a pilóta által teljes körűen irányítható siklórepülő motort kapjon.

1. Óriások vállán állva
2. Történelmet író motor

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2017

• Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
• Kirakatházasság 1932-ből
• Róma mindenható matrónája
• Amerikai mámor Magyarországon
• Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
• Záray Márta és Vámosi János
• Paraguay tirannoszaurusza
• Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
• A tudomány és a sport kastélya Tordason