2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Pöcegödörbe süllyesztett iratokkal és szalma alá rejtett uránnal ért véget a náci atomprogram

2020. június 5. 18:43 Múlt-kor

A szövetségesek egyik legnagyobb félelme a második világháború előrehaladtával az volt, hogy Hitler sokat hangoztatott „csodafegyverei” közül valamelyik esetleg valóban beváltja a hozzá fűzött reményeket. Bár a „Wunderwaffe”-projektek némelyike egészen földtől elrugaszkodott volt (a földrengést előidéző szerkezettől a „halálsugárig”), mások, mint például a biológiai, illetve vegyi fegyverfejlesztések eredményesek voltak, és akár óriási veszteségek okozására is alkalmasak lehettek volna. A legfélelmetesebb eshetőség azonban az volt, hogy a Harmadik Birodalom elkészíti és beveti az atombombát.

kísérleti reaktor
A Haigerlochnál talált német kísérleti atommáglya szétszerelése, 1945. április (kép forrása: Wikimedia Commons)

Különleges egységek mindkét oldalon

A második világháború kezdetén Németország messze a többi ország előtt járt az atomfizikai kutatásokban. 1938-ban német kutatók idéztek elő elsőként atommaghasadást, ezt követően pedig külön tudóscsapatot szerveztek az atomfegyverfejlesztésre, ennek élére a neves kvantumfizikust, Werner Heisenberget nevezték ki. Miközben folyt a fejlesztés, a német haderő a hasadóanyagnak szánt urán felhalmozásába is belekezdett.

Az ellenség eredményeinek felderítésére 1943-ban az amerikaiak létrehoztak egy különleges egységet tudósokból, illetve hírszerzőkből. A „Lightning A” („Villám A”) nevű egység feladata az Alsos fedőnevet kapta, vezetője Boris T. Pash ezredes, az elhárítás veteránja volt, aki a Manhattan-terv kémekkel szembeni védelmében is részt vett.

Pash utóbbi szerepében le is leplezett egy csoport kommunistaszimpatizáns kémet, akik a Szovjetunió számára kívánták megszerezni a terv részleteit.

Az ezredes és csapata eleinte a frontvonalbeli csapatokkal tartott az európai hadszíntéren, előbb Olaszországban, majd Franciaországban, és a menet közben elfogott tudósokat és egyéb szakembereket hallgatták ki, valamint elemezték a lefoglalt kutatási anyagokat.

Ezen anyagok alapján az amerikaiak levonták a következtetést, hogy Németország valószínűleg nem képes az atomfegyver kifejlesztésére, százszázalékos bizonyítékuk azonban erre sem volt. A Szovjetunióval időközben egyre élesedett a viszony, így amiatt is nagy volt az aggodalom, hogy a német eredmények a Vörös Hadsereg kezére kerülnek.

Pash ennek megakadályozása érdekében vakmerő küldetésre vezette a „Villám A”-t: a frontvonalon túlra, még német fennhatóság alatt álló területre hatoltak be 1945 áprilisában.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A haigerlochi reaktor makettja a helyi múzeumban (kép forrása: Wikimedia Commons)Heisenberg 1940-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)Boris Pash ezredes (j) csapatával Németországban (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár