Pásztortudással, tánchagyományokkal és úrihímzéssel bővült szellemi kulturális örökségünk jegyzéke

A Hortobágy pásztorközösségei mintegy kétszáz pásztordinasztia emlékeit, hagyományait örökölték és hordozzák mindennapi munkájuk során, ezt az élő örökséget adják tovább a fiatalabb generációknak. A pásztorok szerteágazó tudása kiterjed többek között az állatok terelésére, őrzésére, számbavételére, ismerik az égboltot, a csillagokat, a természetben található növényfajták megfelelő használatát, a különböző gyógymódokat. Nagy szakértelmet igényel a különféle tejtermékek elkészítése, az állatok fejése, az oltó szakszerű használata - írják, kiemelve jellegzetes viseletüket, történeteiket, pásztortáncaikat és dalaikat is.

A méhkeréki román néptánchagyományokról szólva emlékeztetnek arra, hogy Méhkerék község Magyarország egyetlen olyan települése, amelyben a román nemzetiségi hagyományokat ápoló lakosság ma is többséget alkot. A méhkeréki identitás alapját a román nyelv, az ortodox vallás és a helyi román néptánchagyomány jelenti.

A tánchagyomány megőrzésének letéteményesei az olyan helyi szervezetek, mint a méhkeréki Nyisztor György Hagyományőrző Néptánc Együttes és a Méhkerék Hagyományaiért és Kultúrájáért Egyesület. A román tánckultúra legnyugatibb ágához, a bihari táncdialektushoz sorolt méhkeréki táncokat az átörökítésnek, a helyi táncalkalmaknak és az iskolai néptáncoktatásnak köszönhetően ma is minden generáció ismeri és gyakorolja - hangsúlyozzák a közleményben.

Az úrihímzés a 16. század derekán kialakult egyedülálló magyar hímzőstílus. Jellegzetességei a sajátos öltéstechnika, a finom alapanyag, hímzőfonál, a nyugati és keleti hatásokat magába foglaló összetett mintakincs.

Nemesi, főúri udvarházak ünnepi textíliái és egyházi, jellemzően a református egyház liturgikus textiljei készültek ezzel a technikával - írják, hozzátéve, hogy az úrihímzés a 2. világháborút követően, a népművészet feldolgozására irányuló amatőr népművészeti-szakköri mozgalom során értékelődött fel. Ebben az időszakban az úrihímzés hagyományát a Tállyai Díszítőművészeti Szakkör elevenítette fel. Azóta számos hímzőkör, iparművészeti tárgyalkotó élteti az úrihímzés hagyományát.

A közlemény szerint a nemzeti jegyzék új elemeit a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. épületében hirdették ki csütörtökön. Az eseményen a kultúráért felelős miniszter által jegyzett kihirdető oklevelet Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár adta át a közösségeknek. Az átadáson az új örökségelemeket képviselő közösségek bemutatták hagyományaikat: a méhkerékiek táncbemutatóval, az úrihímzők kamarakiállítással, a hortobágyi pásztorok zenével és pásztorételekkel készültek.

Mint felidézik, az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelynek célkitűzése a szellemi kulturális örökség megőrzése.

Az emberi közösségek az élő örökség gazdag sokszínűségét hordozzák, beleértve olyan gyakorlatokat, ábrázolásokat, kifejezésmódokat, ismereteket és készségeket, amelyek továbbra is értelmet adnak mindennapi életünknek. Ennek az örökségnek a megélése és továbbadása hozzájárul a közösségek folyamatos életképességéhez, erejéhez és jólétéhez - mutatnak rá a közleményben.

Az egyezményhez Magyarország 2006-ban csatlakozott, végrehajtásának szakmai koordinálását a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága végzi.

A szellemi kulturális örökségek teljes listája a szellemikulturalisorokseg.hu-n tekinthető meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek