Paranoia, depresszió, családgyilkosság: 9 őrült uralkodó a történelemből
2019. július 5. 19:31 Múlt-kor
Korábban
IV. György (régens 1811–20; király 1820–30), a képzelt angol hős
György eltér az eddigi kegyetlen uralkodóktól: nem agresszív viselkedésével tűnik ki a királyok közül, hanem vezetőhöz a korszak szemében méltatlan viselkedése által.
Már fiatalon elutasította a merev udvari erkölcsöt és bele vetette magát a szerencsejátékokba, az ivászatba és a parázna életvitel sűrűjébe, ráadásul egy tévképzet is eluralkodott rajta. Természete a család, főleg felesége, Braunschweig-Wolfenbütteli Karolina számára igazi átok volt.
Szerelem helyett már gyűlölet volt első látásra, ez nem csoda, hiszen a nő nem szimpatizált az iszákos és meglehetősen telt testalkatú férfival, György pedig nem tűrte, ha korlátozták.
A nászéjszaka ugyan lányuk, Sarolta fogantatásával eredményes volt, ám ettől a naptól fogva a pár külön élt. Karolinát férje iránti ellenszenve nem gátolta abban, hogy igényt tartson ő is a koronázásra, melyet György igyekezett meghiúsítani. III. György halála után a régensherceg házasságtöréssel vádolta meg a nőt, hogy elválhasson, ám a vád nem állt meg.
A koronázás napján Karolina a westminsteri apátsághoz érkezett, ahol kiderült, hogy nincs jogosultsága belépni, így kénytelen volt lemondani arról, hogy fejére kerüljön a korona.
György megszállottan követte a napóleoni háborúk történéseit és képes volt a Waterloonál lezajlott győzelem minden egyes részletét megtanulni. Olyan mértékben élte bele magát az eseményekbe, hogy a végén meg volt győződve arról, hogy ő maga is részt vett az ütközetben.
Ezt követően a társasági esteken igen kínosan teltek vacsorák, amikor a király nem létező emlékeit mesélte az összecsapásról. Ennél már csak az volt kellemetlenebb, hogy a történeteket Wellington hercegének is előadta, aki valójában győzelemre vitte a sereget Napóleonnal szemben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót tegnap