Papírmasé lótetemből és acél fatörzsből is figyelték egymást az első világháború katonái

Acélból fát

A német oldalon szintén akadtak ötletekkel teli elmék, így itt is született egy hasonló, igen jól dokumentált megoldás: az acélból készült, üreges fatönk.

A vélhetően 1917-ben született eszközt Belgiumban, az Oosttaverne erdő tüzérség által lepusztított maradványai közt zajló harcok során vetették be. A nagy átmérőjű acélcsövet a megégett fakéregre hasonlító vasborítással és fekete festéssel látták el, a minél valósághűbb benyomás érdekében.

A műfa e példányát a németek egy figyelemelterelő éjszakai tüzérségi csapással készítették elő: amíg az antantcsapatok elrejtőztek az aláhulló gránátok elől, a németek egy megkopasztott fát kivágtak, és a helyére az acéleszközt állították. A sötétség és a tüzérségi csapás elrejtette mind az ezen dolgozó katonákat, mind munkájuk zaját.

Az 1917 júniusi messines-i csatát követően a németek visszavonultak az Oosttaverne erdőből, azonban a helyén hagyták a megfigyelőállást, amelyet hónapokon át nem vettek észre a területen áthaladó brit és ausztrál csapatok.

A különös eszközt végül egy ausztrál egység tagjai bontották el, akik megőrizték és hazaszállították, így máig fennmaradt – jelenleg az Australian War Memorial múzeum gyűjteményének részét képezi.

Az eszköz különlegességének egy részét rendkívüli átgondoltsága adja: bejárata egy mélyre ásott és álcázott gödörből nyílt, hogy a légi felderítés számára se lehessen észrevehető, három megfigyelőnyílását pedig drótháló fedte, hogy a bent lévő katona arca még véletlenül se legyen észrevehető.

Az állás azonban a jó álcázás oltárán a kényelmet teljességgel feláldozta: a szűk térben (ahová egy létrán kellett felmászni) egy apró acél ülőkén kellett gubbasztania a megfigyelőnek, a fém konstrukcióból adódóan pedig télen fagyos hideg, nyáron elviselhetetlen forróság uralkodott odabent.

Az ausztrálok által zsákmányolt példány érdekessége, hogy az alapul használt acélcsövön látható a gyártó neve is: ez a brit Consett Iron Company volt, az írországi Durham megyében. Hogy a cső eszerint a háború előtti brit importból, vagy a háború alatt ejtett zsákmányból származott-e, nem tudni, azonban minden bizonnyal szívesen használták fel a németek a britek ellen a saját acéljukat.

Az álcázás napjaink gyakori aszimmetrikus hadviselésében még jelentősebb szerepet játszik, azonban hiába esik róla ritkán szó, ugyanez a találékonyság jelen volt az első világháború csataterein is.

1. Ártatlan áldozatnak álcázva
2. Acélból fát

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

JFK

• Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
• Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
• A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
• Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
• Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
• Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
• Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
• Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
• Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán