Papírmasé lótetemből és acél fatörzsből is figyelték egymást az első világháború katonái
2020. március 2. 17:12 Múlt-kor
Korábban
Acélból fát
A német oldalon szintén akadtak ötletekkel teli elmék, így itt is született egy hasonló, igen jól dokumentált megoldás: az acélból készült, üreges fatönk.
A vélhetően 1917-ben született eszközt Belgiumban, az Oosttaverne erdő tüzérség által lepusztított maradványai közt zajló harcok során vetették be. A nagy átmérőjű acélcsövet a megégett fakéregre hasonlító vasborítással és fekete festéssel látták el, a minél valósághűbb benyomás érdekében.
A műfa e példányát a németek egy figyelemelterelő éjszakai tüzérségi csapással készítették elő: amíg az antantcsapatok elrejtőztek az aláhulló gránátok elől, a németek egy megkopasztott fát kivágtak, és a helyére az acéleszközt állították. A sötétség és a tüzérségi csapás elrejtette mind az ezen dolgozó katonákat, mind munkájuk zaját.
Az 1917 júniusi messines-i csatát követően a németek visszavonultak az Oosttaverne erdőből, azonban a helyén hagyták a megfigyelőállást, amelyet hónapokon át nem vettek észre a területen áthaladó brit és ausztrál csapatok.
A különös eszközt végül egy ausztrál egység tagjai bontották el, akik megőrizték és hazaszállították, így máig fennmaradt – jelenleg az Australian War Memorial múzeum gyűjteményének részét képezi.
Az eszköz különlegességének egy részét rendkívüli átgondoltsága adja: bejárata egy mélyre ásott és álcázott gödörből nyílt, hogy a légi felderítés számára se lehessen észrevehető, három megfigyelőnyílását pedig drótháló fedte, hogy a bent lévő katona arca még véletlenül se legyen észrevehető.
Az állás azonban a jó álcázás oltárán a kényelmet teljességgel feláldozta: a szűk térben (ahová egy létrán kellett felmászni) egy apró acél ülőkén kellett gubbasztania a megfigyelőnek, a fém konstrukcióból adódóan pedig télen fagyos hideg, nyáron elviselhetetlen forróság uralkodott odabent.
Az ausztrálok által zsákmányolt példány érdekessége, hogy az alapul használt acélcsövön látható a gyártó neve is: ez a brit Consett Iron Company volt, az írországi Durham megyében. Hogy a cső eszerint a háború előtti brit importból, vagy a háború alatt ejtett zsákmányból származott-e, nem tudni, azonban minden bizonnyal szívesen használták fel a németek a britek ellen a saját acéljukat.
Az álcázás napjaink gyakori aszimmetrikus hadviselésében még jelentősebb szerepet játszik, azonban hiába esik róla ritkán szó, ugyanez a találékonyság jelen volt az első világháború csataterein is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap