Őskőkori rajzokra bukkantak egy horvátországi barlangban
2019. április 12. 11:23 MTI
Az őskőkorszakból származó, 30 ezer éves barlangrajzokra bukkantak régészek az Isztriai félszigeten, a Limi-csatorna fjordszerű öblének egyik oldalán található Romuald-barlangban - közölte a helyi média csütörtökön.
Korábban
Darko Komso, a pulai archeológiai múzeum munkatársa elmondta: ez az első ilyen lelet Horvátországban, és a második a Balkánon. Hasonló rajzokat eddig csak Franciaországban és Spanyolországban fedeztek fel - hangsúlyozta. Az első rajzra 2010-ben lett figyelmes a horvát archeológus, de csak hét évvel később jött létre egy nemzetközi tudóscsoport, amely megállapította az ősi alkotások korát. Az isztriai felfedezésről szóló tanulmány szerdán jelent meg az Antiquity című brit tudományos folyóiratban.
Bár a rajzok alig kivehetőek, azokat vörös okker festékkel festették a barlang falára. Negyvennégy helyen fedeztek fel körvonalakat, amelyek bölényeket, zergéket és emberi alakokat ábrázolnak, valamint háromszögeket, amelyek nemiségre utalhattak. Egyes helyeken csak festékmaradványok vannak, pacák, alakzat nélkül, valószínűleg letörték a cseppköveket a barlangban és a törések helyét bemázolták vörös festékkel, valamilyen rituálé folytán - magyarázta a régész. Komso szerint a barlangban nem élhetett sok ember, inkább kultuszhelyként szolgált. A Limi-csatornát mára elárasztotta a tenger, de abban az időben ez a terület egy folyóvölgy volt, tele vadállattal, amelyre az ősember vadászott - magyarázta.
A barlang, amelyet most lezártak a látogatók előtt, egy régi legendáról híres: itt élt remete életet Szent Romuald Benedek-rendi szerzetes, akinek a nevéhez számos csodatétel fűződik. A barlang 105 méter hosszú, és a hiedelmek szerint a neandervölgyi emberek életéből fennmaradt maradványokat rejt, ezért számos régész kutatott már ott, hogy értékes leletre bukkanjon. A pulai szakember hozzátette: amint megtették a megfelelő lépéseket a terület védelmére, azon fognak dolgozni, hogy a nagyközönség számára is bemutassák azt a gazdagságot, amelyet a barlang magában őriz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap