2025. ősz különszám: Imádunk enni! - Gasztrotörténeti kalandozások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ősi lepra DNS nyomait találták meg 4000 éves chilei csontvázakon

2025. július 13. 12:05 Múlt-kor

Egy észak-chilei lelőhelyen feltárt emberi maradványok genetikai vizsgálata a Mycobacterium lepromatosis jelenlétét mutatta ki. Ez az első közvetlen bizonyíték arra, hogy a lepra már jóval az európai gyarmatosítás előtt jelen volt az amerikai kontinensen.

Illusztráció
Illusztráció

4000 éves leprás csontvázak kerültek elő Chilében

Két, Észak-Chile területén feltárt emberi csontváz különleges nyomokat hordoz. A leletekben a lepra ritka kórokozójának, a Mycobacterium lepromatosis DNS-ének nyomait azonosították. A lelet korát négyezer évre becsülik, vagyis a betegség már jóval az európai gyarmatosítás előtt jelen volt az amerikai kontinensen.

A felfedezés különösen fontos, mert eddig úgy vélték, a leprát az európai telepesek hozták magukkal. Most először bukkantak a betegségre utaló konkrét genetikai bizonyítékra egy olyan időszakból, amely megelőzi az európai kapcsolatokat.

Ritka baktérium és elszigetelt fejlődése

A leprát általában a Mycobacterium leprae okozza, de az észak-chilei csontvázakon nem ez, hanem annak ritkább, súlyosabb formát okozó rokona, a Mycobacterium lepromatosis volt jelen. A két baktérium közös őse több mint 25 ezer évvel ezelőtt élhetett, ám külön evolúciós útra léptek. A lepromatosis genetikai nyomai teljesen egyediek: olyan örökítőanyag-változatokat is tartalmaznak, amelyeket a ma élő baktériumtörzsekben nem találtak meg.

Ez a külön fejlődési vonal arra utal, hogy a kórokozó hosszú ideje jelen volt Amerikában, és egyes embercsoportoktól, környezeti hatásoktól elszigetelten fejlődött tovább.

A betegség, ami csontokban hagy nyomot

A lepra krónikus fertőző betegség, amely bőrelváltozásokat, idegi károsodást, valamint súlyosabb esetekben csonttorzulásokat is okoz. Ezeket a csontelváltozásokat már korábban is azonosították Európában, Ázsiában és Óceániában – több ezeréves leleteken. Most azonban először bukkantak hasonló elváltozásokra az amerikai kontinens gyarmatosítás előtti időszakából.

A chilei eset különlegessége, hogy a maradványokban a kórokozó genomja rendkívül jó állapotban fennmaradt – ez ritka az ilyen korú csontanyag esetében. Ez tette lehetővé, hogy a kutatók részletesen rekonstruálják a baktérium örökítőanyagát.

Ősi DNS: kulcs a betegség múltjához

A kutatók szerint az ősi DNS, vagyis a több ezeréves genetikai anyag elemzése forradalmasítja az emberi betegségek történeti kutatását. A mostani felfedezés bebizonyította, hogy az ilyen genomikai vizsgálatok segítségével teljesen új megvilágításba helyezhetjük a jól ismert betegségeket is.

A felfedezés egyúttal azt is jelzi, hogy a lepra amerikai története jóval összetettebb, mint eddig gondoltuk. Több jel utal arra, hogy a kórokozó nem Európából, hanem helyben alakult ki vagy már az emberi megtelepedés korai szakaszában jelen volt.

Hogyan került a lepra Amerikába?

A kutatók két fő lehetőséget vizsgálnak. Az egyik szerint a lepra kórokozója az amerikai kontinens első benépesítése idején érkezett, még évezredekkel a mai ismert civilizációk előtt. A másik lehetőség, hogy a baktérium valamilyen állati közegben – például vadon élő emlősökben – fejlődött ki, majd később fertőzött meg embereket.

A lepra ma is előfordul vadállatokban: például az armadillók és a brit vörös mókusok is hordozzák a betegséget okozó baktériumokat. Ez megerősíti azt a feltételezést, hogy a lepra nem kizárólag emberről emberre terjedhet, hanem környezeti vagy állati közvetítéssel is.

Miért fontos ez a felfedezés?

A mostani kutatás egyszerre ad választ egy sor régóta nyitott kérdésre, és vet fel újakat is. Egyértelműen kiderült, hogy a lepra már a gyarmatosítás előtt jelen volt Amerikában. Az is nyilvánvaló, hogy a betegség evolúciós története bonyolultabb és több, egymástól független fejlődési vonalat tartalmaz.

Az ismeretek bővülése nemcsak a múlt jobb megértését szolgálja, hanem hozzájárul a mai járványügyi védekezéshez is. A kórokozók pontos eredetének és terjedési útvonalainak feltárása elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékony megelőzési és ellenőrzési stratégiák szülessenek – nemcsak az emberek, hanem a vadon élő állatok védelme érdekében is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2025. ősz: Megkésett végtisztesség
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár