Nyolcmillió kutyamúmiára bukkantak egy katakombában

Az ókori Egyiptom állatkultuszáról már a római költő, Juvenalis is beszámolt egy i. sz. 130 körül keletkezett írásában. Az állatkultuszok elsősorban az i.e. 747 és az i.e. 30 közötti időszakban örvendtek nagy népszerűségnek, a római megszállás időszakában azonban hanyatlásnak indultak.

1897-ben Jacques de Morgan francia régész jelentetett meg egy tanulmányt Szakkaráról, és egy általa alkotott térképen fel is tüntette a két "kutyakatakombát", de nem foglalkozott részletesen az állatmúmiákkal. A többi kutató is csak felületesen foglalkozott a katakombákkal, így a Cardiffi Egyetem régésze, Paul Nicholson által vezetett feltárás az első olyan kutatás, amely behatóan vizsgálta meg az állatmúmiák tömegét rejtő területet. 

A katakomba de Morgan által készített térképvázlat fölé helyezett alaprajza. A jobb oldali, kis katakombát az 1992-es földrengés betemetette, így egyelőre nem közelíthetető

A 173 méter hosszú, egyes helyeken 140 méter széles, sötét katakombát valószínűleg az i.e. 4. században, mintegy 48-56 millió éves, a korai eocén korból származó kövekből építették. A kutatók a katakomba mennyezetén egy rég kihalt tengeri gerinces állat, valószínűleg a lamantinok és a tengeri tehenek egyik ősének maradványaira is rábukkantak. Az évezredek során a sírrablók, valamint a maradványokat feltételezhetően trágyaként felhasználó gyárosok tevékenysége következtében számos múmia esett szét darabokra. 

Szakkarában feltárt kutyamúmia

A régészek a katakombában a kutyatetemeken kívül számos más állat, többek között sólyom, sakál, róka, macska és mongúz múmiáit is megtalálták, a maradványok 92 %-a azonban kutyákhoz köthető. A kutatók szerint a kiskutyákat valószínűleg már nagyon fiatalon elválasztották az anyjuktól, és feltehetően nem fizikai bántalmazásba, hanem a dehidratációba vagy az éhezésbe haltak bele. Erre utal az is, hogy míg a kutatók a macskatetemek esetében találkoztak törött nyakú állatokkal, a kutyamúmiáknál ilyesminek nem volt nyoma.

Felnőtt kutya mumifikálódott feje és nyaka

A régészek a feltárt bizonyítékok alapján feltételezik, hogy az Anubiszhoz kapcsolódó állatkultusznak nagy jelentősége volt az egyiptomi gazdaság szempontjából, mivel a kultusz köré épült szolgáltatások fellendítették a kereskedelmet. A terület az egyiptomi későkorban (i.e. 747- i.e. 332) emiatt rendkívül forgalmas lehetett. A kutatók feltételezése szerint a hely igazi ókori turistaközpontként funkcionált.

Kutyamúmia testrészeit tartalmazó, széttört fakoporsó

Ha valaki ellátogatott Szakkarába, templomokat, vallási szertartásokat bemutatató papokat, bronz istenszobrokat áruló kereskedőket, álomfejtőket, valamint a kliensekért harcoló idegenvezetőket láthatott. Innen nem messze pedig állattenyésztők kutyákat és egyéb állatokat neveltek, hogy később az istenek nevében feláldozzák és mumifikálják őket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”