Nőies csípő, dongaláb, kiálló fogsor - így nézett ki valójában Tutanhamon

Tutanhamon (i. e. 1333-1324) hármas szarkofágjának legbelső koporsóját 1925 októberében nyitotta ki Howard Carter brit régész. Háromezer év óta ő volt az első ember, aki megpillanthatta a fáraó mumifikált testét. Azóta csaknem egy évszázadnak kellett eltelnie, mire fény derülhetett arra, hogyan is nézhetett ki a tényleges hatalommal nem rendelkező, fiatalon elhunyt király.

Bár azt eddig is sejteni lehetett, hogy a gazdag kincsek társaságában eltemetett Tutanhamon nem volt egy szépség, a maradványokon elvégzett vizsgálatok eredményei még így is megdöbbentőek: kiálló fogsora, nőiesen kikerekedő csípője volt, s dongaláb nehezítette meg az életét.

Egy tavaly novemberben bejelentett vizsgálat szerint Egyiptom legismertebb uralkodóját kocsihajtás közben baleset érte, szívét pedig egy szembejövő harci szekér roncsolta össze. Ez az elmélet azonban a mostani elemzések fényében nem állja meg a helyét, ugyanis Tutanhamon Asraf Szelim egyiptomi radiológus szerint nemhogy nem bírt volna megállni egy száguldó lovaskocsin, de még gyalog is csak erősen bicegve tudott járni, amire a mostani vizsgálatok mellett a sírjába elhelyezett mintegy 130 sétabot is utal.

A maradványok komputeres szkennelése mellett a kutatók genetikai vizsgálatokat is végeztek, amelyek megerősítették azt a korábbi feltételezést, hogy a király szülei testvérek voltak. Az ezáltal, valamint az uralkodócsalád korábbi vérfertőző kapcsolatai révén kialakult hormonális egyensúlyhiánynak köszönhette testi fogyatékosságait, valamint korai halálát, vélik a kutatók.

Halálának körülményei síremlékének felfedezése óta tartja izgalomban a régésztársadalmat. Az eddig felmerült halálokok széles skálán mozognak: egyesek szerint Tutanhamon maláriában halt meg, mások úgy vélik, gyilkosság áldozata lett, vagy víziló öklelte fel. A korábbi vizsgálatok szerint azonban koponyasérülése bizonyíthatóan a fáraó halála után keletkezett, például a balzsamozási eljárás során, esetleg Carter elővigyázatlansága miatt deformálódott el a lelet, így a gyilkossággal kapcsolatos teória teljességgel kizárható.

Tutanhamon a XVIII. dinasztia egyik utolsó fáraója volt, i. e. 1333 és 1324 között uralkodott a Nílus menti birodalomban. Nyolc-kilenc éves korában került a trónra Tutanhaton néven. Uralkodásának második évében, a megváltozott belpolitikai helyzetben, az úgynevezett Amarna-kor végét jelző gesztussal nevét Tutanhamonra változtatta, udvara pedig Ahet-Aton (El-Amarna) városából visszaköltözött Thébába. Uralkodásának kevés további eseménye ismert, fiatal kora miatt tényleges hatalma nem volt. Építményeit az utódok kisajátították, neve kimaradt a későbbi királylistákból. A Királyok Völgyében épült sírját (KV62), amely elkerülte az utódok és a sírrablók figyelmét, Howard Carter brit régész Lord Carnarvon támogatásával 1922. november 4-én fedezte fel a Luxorhoz közel található Királyok völgyében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Idén is online formában emlékezünk a holokauszt magyarországi áldozataira
• Idén is online programokkal kerül megrendezésre a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja
• Visszakerül jogos tulajdonosaihoz egy, a nácik által elkobzott Klimt-festmény
• A színpadon kívül, bátorságával és emberségével alakította a legnagyobbat Bajor Gizi
• A szovjet csapatok közeledtével igyekeztek megsemmisíteni a tömeggyilkosságok bizonyítékait Auschwitz őrei
• Sokan tartották „szentségtörőnek” Szerb Antal korszakalkotó irodalomtörténeti munkáit
• Túl „polgárinak” találták a lapját, évekig nem jelenhettek meg versei Nemes Nagy Ágnesnek
• Heringhalász, sztepptáncos és gobelinkereskedő is volt Rejtő Jenő
• A nürnbergi perhez hasonló érdeklődés övezte Adolf Eichmann jeruzsálemi ítélethirdetését