Így halt meg Tutanhamon

Tutanhamon a XVIII. dinasztia egyik utolsó fáraója volt, i.e. 1333 és 1324 között uralkodott a Nílus menti birodalomban. Nyolc-kilenc éves korában került a trónra Tutanhaton néven. Uralkodásának második évében, a megváltozott belpolitikai helyzetben, az úgynevezett Amarna-kor végét jelző gesztussal nevét Tutanhamonra változtatta, udvara pedig Ahet-Aton (El-Amarna) városából visszaköltözött Thébába.

Uralkodásának kevés további eseménye ismert, fiatal kora miatt tényleges hatalma nem volt. Építményeit az utódok kisajátították, neve kimaradt a későbbi királylistákból. A Királyok Völgyében épült sírját (KV62), amely elkerülte az utódok és a sírrablók figyelmét, Howard Carter brit régész Lord Carnarvon támogatásával 1922. november 4-én fedezte fel.

Halálának körülményei síremlékének felfedezése óta tartja izgalomban a régésztársadalmat. Az eddig felmerült halálokok széles skálán mozognak: egyesek szerint Tutanhamon maláriában halt meg, mások úgy vélik, gyilkosság áldozata lett, vagy víziló öklelte fel. A korábbi vizsgálatok szerint azonban koponyasérülése bizonyíthatóan a fáraó halála után keletkezett, például a balzsamozási eljárás során, esetleg Carter elővigyázatlansága miatt deformálódott el a lelet, így a gyilkossággal kapcsolatos teória teljességgel kizárható.

A 2010-ben elvégzett vizsgálatok arra következtettek, hogy Tutanhamon halálának legvalószínűbb oka a csontszövetek elégtelen vérellátása volt, alighanem egy csonttörés nyomán. Ennek következtében a csont egy része elpusztult, ráadásul mindez maláriával is párosult – írta Záhi Havvász, az egyiptomi Régiségek Legfelsőbb Tanácsának akkori főtitkára egy három évvel ezelőtt megjelent tanulmányban.

A mostani, a Channel 4 által ismertetett kutatás szerint Tutanhamon kocsibalesetben vesztette életét, amely elméletet számítógépes szimulációval is sikerült alátámasztani. Chris Naunton, az Egypt Exploration Society elnöke először azon lepődött meg, amikor Carter egyik feljegyzésében arról olvasott, hogy a fáraó teste megégett. A kulcsot Robert Connolly, a Liverpooli Egyetem antropológusa adta meg, Connolly ugyanis tagja volt annak a szakembergárdának, amely 1968-ban röntgensugaras vizsgálatot végzett Tutanhamon tetemén.

Connolly irodájában emberi húsra bukkant, az egyetlen olyan mintára, amely Tutanhamoné és nem Egyiptomban található. Matthew Ponting régész szakértővel együtt Connolly mikroszkóp-szkenneres vizsgálattal megállapította, hogy a hús - Tutanhamon halála után - valóban megégett: a balzsamozáskor használt olaj az oxigénnel és a vászonnal kémiai reakcióba lépett a szarkofágban, aminek következtében a test 200 fokra "főtt".

A Cranfield Forensic Institute tudósaival együttműködve a két kutató gyakorlatilag "virtuális" boncolást végzett Tutanhamon testén, amely során felmérték a fáraó sérüléseit. Így vált számukra világossá, miért Tutanhamon az egyetlen olyan egyiptomi fáraó, akinek hiányzik a szíve: a szakértők elképzelése szerint térdelő helyzetben volt, amikor nekimehetett egy harci szekér, s akkor roncsolódhatott meg úgy a szíve, hogy a balzsamozók már nem tudták visszahelyezni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2017

• Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
• Szinyei Merse Pál: Majális
• Szacsal, Nopcsa-kastély
• Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
• A Közel-Kelet amazonjai 
• Cornelia, a Gracchusok anyja
• Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
• Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora