Nem mindenki szemében volt hősies forradalmár Che Guevara
2022. május 20. 08:57 Múlt-kor
Korábban
A kubai győzelem
Guevara Mexikóba ment, ahol egy kórházban dolgozott orvosként. 1955-ben itt ismerkedett meg Raúl Castróval, majd Fidellel is. Ők a Moncada-laktanya 1953-as sikertelen ostromát követően kényszerültek száműzetésbe, ám Mexikóban is folytatták a szervezkedést Fulgencio Batista kubai elnök rendszere ellen.
A helyi hatóságok emiatt egy rövid időre még le is tartóztatták őket. Végül 1956. december 2-án szálltak partra Kubában a Granma névre hallgató hajóval. 81 fős csapatuk létszáma csakhamar 22-re olvadt, és úgy tűnt, hogy a kubai forradalom ügye végleg elveszett.
Fidel Castro és Ernesto Guevara a mexikóvárosi Miguel Schultz Börtönben, 1956 nyarán. Könnyen lehet, hogy ez az első fényképfelvétel, amelyen együtt szerepelnek.
Ám mégsem így történt. Batista katonái ugyan végig sokszoros létszámfölényben voltak, sőt nehéztüzérséget és légierőt is be tudtak vetni, ám a klasszikus gerillaharcmodort alkalmazva komoly győzelmeket arattak.
A Nyár hadművelet (Operación Verano) során például körülbelül háromszáz ember alkotta Castróék seregét, míg Batista 12 ezer embert küldött ellenük. A győzelmekben főleg az segítette a forradalmárokat, hogy a helyi lakosság végig az oldalukon állt.
Fidel Castro és követői egy titkos helyen a kubai Sierra Maestra hegységben 1957 júniusában. Jobbról balra: Juan Almeida Bosque százados, Jorge Sotus százados, Crescencio Pérez százados, Fidel Castro, öccse, Raúl (térdel), Universo Sánchez hadnagy, Ernesto Che Guevara, és Guillermo Garcia százados.
Guevara rendkívül kemény és határozott parancsnoknak bizonyult ezekben az években, aki sokat követelt az embereitől és nem tűrt megalkuvást. Azokat, akikre az árulás gyanúja vetült, kivégeztette, de hasonlóképpen keményen büntette a dezertőröket.
A kubai forradalom során a módszerei mégis eredményesnek bizonyultak: az 1958. december 28-a és 1959. január 1-e között vívott Santa Clara-i csatát az ő vezetésével nyerték meg, és elfoglalták a várost. Órákkal az újév beköszönte után Batista elmenekült, Castróék pedig átvették a hatalmat az országban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap