Nem mindenki szemében volt hősies forradalmár Che Guevara

Forradalmár bársonyszékben

Minden kritika, amit Che Guevarával szemben megfogalmaznak, elsősorban a kubai forradalom győzelme utáni tevékenységére összpontosít. Bár a gerillaháború alatt is gyakran személyesen vallatta a dezetőröket, nem éppen a testi épségükre ügyelve, a győzelem után mindezt kiterjesztve gyakorolhatta.

Castro a La Cabaňa börtön parancsnokává tette Guevarát, aki elsődleges feladatának tekintette, hogy megtisztítsák Kubát a Batista-rendszer híveitől. A sietve felállított törvényszékek működésében maga is részt vett. Egyesek szerint ebben az időszakban kivételes lelkesedéssel küldte halálba azokat, akiket a korábbi rendszer híveinek vélt, és több száz embert, köztük ártatlanokat is kivégeztetett.

Fidel Castro és Che Guevara 1959-ben

Guevara marxista alapokon új földreformot is kezdeményezett, majd milíciát szervezett ennek végrehajtására. Ennek során jelentős részben amerikai vállalatok kezén lévő földeket foglaltak le (amivel kiváltották az amerikai embargót), de összetűzésekre is sor került. Amikor a nemzeti bank élére került, hasonló programokba kezdett.

Államosította a gyárakat, a bankokat, az üzleteket, ugyanakkor széleskörű hozzáférést biztosított a kubaiaknak az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Az analfabetizmus ellen is hadjáratot indított. Kuba mindkét területen komoly sikereket ért el. Che Guevara kubai tartózkodása alatt elvált első feleségétől, és elvette Aleida Marchot.

Míg Castro egy ideig megpróbált egyensúlyozni az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, addig Che sokkal inkább a marxista eszmék felé fordult. Olyannyira, hogy ellenszenvvel figyelte a Hruscsov alatt megvalósuló desztalinizációt, amelyet az eredeti eszmék elárulásának vélt.

Che Guevara az ENSZ Kereskedelmi Konferenciáján Genfben, 1965.

Amikor a kubai rakétaválság után az amerikaiak és a szovjetek Kuba feje fölött állapodtak meg, még inkább a radikálisabb, kínai vonal felé fordult. Az ország azonban az amerikai embargók miatt rászorult a szovjet importra, ezért a velük való vitáknak nem maradt sok tere. Castro amúgy is vitathatatlanul megszerezte Kuba egyszemélyes irányítását, ebbe pedig nem fért bele, hogy egy másik ikonikus forradalmár legyen mellette.

Che Guevara egyébként is úgy vélte, hogy a hivatali teendőknél jobban ért a forradalmi hadviseléshez. 1965-ben ezért egy búcsúüzenetet írt Castrónak, lemondott minden tisztségéről és eltűnt a nyilvánosság elől, hogy a forradalom ügyét szolgálja.

1. Motorbiciklitől a forradalomig
2. A kubai győzelem
3. Forradalmár bársonyszékben
4. Mindhalálig gerilla

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek