„Nem ember és nem is vadállat” – kortársai nem voltak túl jó véleménnyel IV. Szép Fülöpről

A Capet-házból származó Fülöp 1268-ban született, 17 éves korában lépett a trónra. Előnyös külseje miatt ragadt rá a Szép (Le bel) melléknév, de az érzéketlenségig menő hajthatatlansága és erős akarata miatt kevésbé hízelgő jelzőkkel is illették, egyik ellensége azt mondta róla: "nem ember és nem is vadállat - ő egy szobor".

Fülöp legfőbb törekvése Franciaország területének kiterjesztése és a királyi hatalom megerősítése volt, mindent ennek rendelt alá. Országát házassággal, szerződésekkel, ha kellett háborúval növelte, megszerezte Navarrát, Champagne-t, Lyont, Lille-t és Valenciennes-t. 1302-ben a csak névleg francia fennhatóság alatt álló, gazdag Flandriára is ki akarta terjeszteni uralmát, de csapatai 1302-ben az úgynevezett aranysarkantyús csatában vereséget szenvedtek. A megalázó vereséget egy újabb, immár győztes hadjárat követte 1304-ben, ezután a flamand városok kénytelenek voltak adót fizetni neki.

Fülöp konfliktusba keveredett I. Edvárd angol királlyal is, aki gascogne-i birtokai révén elvileg hűbérese volt. Ellentétük 1294-ben háborúba torkollott, a majdnem tíz évig tartó, mindkét felet hatalmas költségekbe verő ellenségeskedés egyezséggel ért véget: Fülöp lánya, Izabella feleségül ment a walesi herceghez, a későbbi II. Edvárdhoz. A békét megpecsételni hivatott szerződés azonban - mivel megalapozta a francia trónra támasztott angol igényeket - éppenséggel újabb háborúhoz, az 1337-ben kitört százéves háborúhoz vezetett.

Fülöp szigorú pénzügyi politikával párosuló erős központi hatalmat épített ki. A bevételek hajszolása közben nem válogatott az eszközökben, a pénzrontástól sem riadt vissza, a zsidóktól és a lombard bankároktól felvett hatalmas kölcsönöket nem törlesztette, hanem kiűzte az országból hitelezőit. A mindig pénzhiánnyal küszködő Fülöp volt az első francia király, aki 1302-ben összehívta a rendi gyűlést, amely jóváhagyta adókivető döntéseit.

Uralkodásának talán legmaradandóbb és Franciaország sorsát évszázadokra megszabó vonása, hogy nem az egyházra vagy a főnemesekre, hanem a közrendű származású, egyedül tehetségükből a hatalom csúcsaira emelt jogász hivatalnokokra, az úgynevezett legistákra támaszkodott. Ezáltal nemcsak teljhatalmát szilárdította meg, hanem létrehozott egy, csak a királytól függő új politikai osztályt is, kizárva az ügyek intézéséből a nemességet.

Az ambiciózus Fülöp az egyházat is ellenőrizni akarta, így összeütközésbe került a VII. Gergely pápa világi hatalmi igényét felújító VIII. Bonifáccal. A vaskezű Fülöp bizalmasa, Guillaume de Nogaret 1303-ban foglyul ejtette a francia uralkodót kiátkozó pápát, akit a katonák állítólag pofon is ütöttek, a megalázott Bonifác nem sokkal később meghalt. A bíborosok hosszú huzavona után 1305-ben a bíborosi ranggal sem rendelkező francia Bertrand de Goth-t választották pápának. Ő a lábát sem tette be Rómába, a hivatalosan pápai hűbérbirtoknak számító, de francia befolyás alatt álló Avignonba tette át székhelyét, amellyel megkezdődött a pápák hét évtizedes avignoni fogsága.

Fülöp hatalmas összegekkel tartozott a templomos lovagoknak is, de fizetni nekik sem állt szándékában. 1307. október 13-án, egy pénteki napon (részben ez is hozzájárult a babona kialakulásához) jól előkészített akció során az inkvizíció nevében eretnekség vádjával mintegy 15 ezer lovagot fogatott el és vetett börtönbe, szétzúzva a rend franciaországi szervezetét.

A király befolyása alatt álló pápa 1312-ben bullával szentesítette a rend feloszlatását, a templomosok mérhetetlen vagyonának nagy részére Fülöp tette rá a kezét. A rend vezetőit 1314. március 18-án megégették, a nagymester a legenda szerint a máglyáról átkozta meg Kelemen pápát, Nogaret kancellárt, Fülöpöt és utódaikat. Az átok megfogant, egy esztendőn belül távozott az élők sorából az első, Avignonban székelő egyházfő, a nagyhatalmú pecsétőr és Franciaország királya is.

Nem sokkal a templomosokkal történt leszámolás után derült ki, hogy Fülöp két fiának felesége a párizsi Neslé toronyban nyíltan csalja férjét. Fülöp a csábító lovagokat kivégeztette, a hercegnőket elzáratta, de a botrány megrendítette tekintélyét. A király 1314 őszén vadászbalesetet szenvedett és néhány hét múlva, 1314. november 29-én 46 éves korában meghalt. Halála után három fia is ült a trónon, de egyik sem sokáig: a Capet-dinasztia 1328-ban férfiágon kihalt. Szép Fülöp uralkodásának utolsó időszakát és a halálát követő évek izgalmas, zűrzavaros eseményeit dolgozta fel Elátkozott királyok című hétkötetes, olvasmányos regényfolyamában Maurice Druon francia író.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából