Nem csak a modern amerikai képzőművészetnek, de a női alkotóknak is teret nyitott Georgia O'Keeffe
2021. szeptember 4. 13:46 Balázs-Piri Krisztina
Korábban
- Oroszlánjával rémisztgette a New York-i luxushotel lakóit a világhírű festőnő, Lwoff-Parlaghy Vilma
- Az unalom elől menekülve nyitotta első galériáját a modern művészet védangyala, Peggy Guggenheim
- „Legalább a kerete megvan” – a tolvaj egyszerűen leemelte és elvitte a Louvre-ból a Mona Lisát 1911-ben
Fent a magas ég, lent a kőrengeteg
Amarillóban viszont a szó szoros értelmében kinyílt számára a világ. Magasan fent az ég, a csillagok, lent a széljárta hatalmas rétek, a várost átszelő Palo Duro Canyon homokkő labirintusa azt adta a festőnek, amire mindig is vágyott: a korlátlan szabadság érzetét.
Megszállottan dolgozott: az eredménnyel maga is elégedett volt, el is küldte néhány rajzát az egyik New York-i ismerősének, aki remek érzékkel elrohant velük a 291 Galéria tulajdonosához. És itt érdemes megállni egy pillanatra. Az 1905-től 1917-ig a Fifth Avenue-n működő galéria homlokzatára jól olvashatóan kiírták, hogy a hely fotókiállításoknak is otthont ad.
A tulajdonos műgyűjtő Alfred Stieglitznek ugyanis az volt az ambíciója, hogy az odáig elsősorban portrék vagy családi események megörökítésére szolgáló és mélyen lenézett, „udvari fényképészetnek” titulált rutinmunkának művészi rangot adjon. Sokat tett ezért: tehetséges fiatal amerikai fényképészek sorát indította el ezen az úton. Mi több: bemutatott galériájában olyan művészeket, akik az európai avantgárdot képviselték: Pablo Picassót, Henri Matisse-t, August Rodint, Paul Cézanne-t és Henri Rousseau-t.
Azaz Stieglitz messze nemcsak jó képkereskedő volt, hanem kitűnő szimattal megáldott úttörő is: lenyűgözték Georgia rajzai. Levelezésbe kezdett hát vele, s újabb és újabb műveket követelt tőle. Georgia teljesítette is a kérést – álmában sem gondolta, hogy a férfi kiállítja majd a képeket. O’Keeffe szörnyülködött, tiltakozott, Stieglitz makacskodott, a művek maradtak.
A közben kitört első világháború amúgy igen megnehezítette Georgia életét Texasban. A hölgy igazi amazoni bátorsággal állt ki a béke mellett, szinte tettlegességig menő vitába keveredett egy boltossal, aki „Öld meg a barbárokat!” feliratú karácsonyi képeslapokat árult. Így aztán egy kikúrált spanyolnátha után eleget tett mentora meghívásának: 1918-ban New Yorkba ment lábadozni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Csak a rendszerváltás után lett elismert Kertész Imre írói munkássága
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Kiállítást nyitnak a volt jugoszláv országok az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban
- Sztehlo Gábor gyermekmentő tevékenysége a holokauszt árnyékában
- Érzelmi hullámvasút – Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelme
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap