Nehezen viselte élete végén a mellőzöttséget Házy Erzsébet

Kép forrrása: felvidek.ma

Pozsonyban született egy mészáros négy lánya közül legidősebbként, egyik húga Telessy Györgyi színésznő volt, aki anyja vezetéknevét vette fel. (Születésének időpontja körül több bizonytalanság van, egyes források október 1-jére teszik, az anyakönyvi kivonat szerint szeptember 30-án jött a világra.)

Pozsonyban tanult meg magyarul, németül, szlovákul és csehül. Tízéves korában települtek Budapestre, ahol zenei gimnáziumba járt és a Nemzeti Zenedében vett zongoraórákat.

Először az újpesti leányiskola kórusában énekelt, 1950-ben alapító tagja volt a Magyar Rádió énekkarának, alig egy év múlva pedig a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa lett. A meghallgatáson az Éj királynője áriáját énekelte Mozart A Varázsfuvola című operájából.

1952 márciusában lépett először színpadra a Figaró házassága című Mozart-opera egy kisebb szerepében, néhány hét múlva Verdi Álarcosbáljában az apródot énekelte. Már ekkor feltűnt gyönyörű hangja, attraktív megjelenése, kulturált mozgása, kiváló színészi készsége és muzikalitása.

A következő években az operarepertoár csaknem valamennyi jelentős szoprán főszerepét elénekelte, a legemlékezetesebb alakításait Mozart, Verdi és Puccini operáiban nyújtotta, kedvencének Puccinit tartotta.

A kritika által “egyedülálló és utánozhatatlan” Puccini-hősnőként ünnepelt énekesnő 1957-ben a Bohémélet Mimijeként bűvölte el a közönséget. Pályája csúcsára 1961-ben a Manon Lescaut címszerepében ért, amelyet aztán száznál többször énekelt el.

A bemutatón Lamberto Gardelli vezényelt, partnere Ilosfalvy Róbert volt. Sikert aratott A Nyugat lánya és a Pillangókisasszony címszerepében is – utóbbi gyermekkora egyik meghatározó élménye volt, ezt hallgatva születtek első színpadi álmai.

Az 1960-as évektől külföldön is szerepelt, a moszkvai Bolsoj színpadán Csajkovszkij Anyeginjében Tatjanát oroszul énekelte, a helyes kiejtés elsajátításában akkori férje, Darvas Iván segítette. A “szocialista tábor” országai mellett fellépett német nyelvterületen és eljutott a tengerentúlra is.

Jelentős szerepet vállalt a kortárs külföldi és az új magyar operák bemutatásában, a magyar komponisták közül Szokolay Sándor (Vérnász, Hamlet, Sámson), Petrovics Emil (Bűn és bűnhődés), Ránki György (Az ember tragédia) és Mihály András (Együtt és egyedül) is főszerepet bízott rá.

Házy Erzsébet, akit kollégái, barátai és rokonai Böbének hívtak, igazi operadíva volt: Maria Callas színvonalát akarta megközelíteni. A könnyedebb műfajokba kirándulva is hatalmas sikert aratott, operettprimadonnaként kiderült róla, hogy humora is van, remekelt Johann Strauss és Lehár Ferenc műveiben.

Alkalmi fellépésein az áriák mellett repertoáron tartotta Fényes Szabolcs és Ábrahám Pál dalait is. A szép és tehetséges művésznő a filmvásznat is meghódította, legemlékezetesebb alakításai a Felfelé a lejtőn (1957), az Új Gilgames (1963), a Gerolsteini kaland (1957), az És akkora pasas (1966) című filmekhez fűződnek.

Amikor 1962-ben Magyarországon is vetíteni kezdték a Hófehérke és a hét törpe című Disney-rajzfilmet, ő volt Hófehérke énekhangja, a mesehősnő Váradi Hédi hangján szólalt meg. 1968-ban ő énekelte az Operaházban az óriási sikerrel bemutatott Monteverdi-opera, a Poppea megkoronázása címszerepét.

Többször dolgozott együtt az akkor még pályafutása elején álló José Carreras spanyol tenorral, a többi közt a Bohéméletben, 1973-ban főszereplőként lépett színpadra a szegedi Dóm téren Gershwin Porgy és Bess című operájában, Mikó András rendezésében.

Művészete elismeréseként megkapta a Liszt Ferenc-díjat (1962), a Székely Mihály-emlékplakettet (1965), az Érdemes Művész címet (1968), 1970-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 1976-ban Kiváló Művész, 1991-ben az Operaház posztumusz örökös tagja lett. Énekesi pályája a hetvenes évek közepén szakmai és magánéleti okokból megbicsaklott.

Az énekesnő négyszer ment férjhez, három házastársa – Gál Gábor, Ilosfalvy Róbert és Ötvös Csaba, akivel utolsó éveit töltötte – operaénekes volt. Nem csak a színpadon volt a végzet asszonya, a valóságban is az általa megformált hősnőkhöz hasonló szenvedélyes életet élt.

Élete végén már néha hangja és emlékezete is cserben hagyta, a mellőzöttséget nehezen viselte, súlyos depresszióval küszködött, alkalmi fellépéseket azonban még akkor is vállalt, amikor már nagyon beteg volt. Budapesten halt meg 1982. november 24-én, 53 évesen.

Neveztek el róla rózsafajtát, Szlovákiában nemzetközi tehetségkutató énekversenyt. Reliefjét 2004-ben avatták fel az operaház falán, 2012-ben emlékalbum jelent meg Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében címmel.

Tiszteletére 2012-ben Budapest III. kerületében, 2016-ban pedig Újpesten, egykori lakóháza falán avattak emléktáblát. A IV. kerületben emlékét három éve a Házy Erzsébet sétány őrzi.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rendszerváltás

• Népszavazás helyett kormányfői megegyezés döntött Csehszlovákia megszűnéséről
• Nem tudott mit kezdeni a rendőrség a taxisblokáddal
• Hosszú út vezetett a halálbüntetés általános tiltásához Magyarországon
• Valóságos patthelyzet alakult ki a koronás és a korona nélküli címer hívei között 1990-ben
• Csaknem fél évszázad után szerezte vissza szuverenitását Magyarország a szovjet kivonulással
• Virtuális kiállításként nyílt újra a Nemzeti Múzeum közösségi tárlata a rendszerváltásról
• Az újraegyesülésről szóló népszavazásnak is számított az NDK első és utolsó szabad választása
• Gazdasági, majd katonai eszközökkel próbálta megakadályozni Litvánia függetlenedését Moszkva
• Betegségével küzdve kellett komoly konfliktusok sorát kezelnie Antall Józsefnek