Nagyszabású régészeti mentőakció is kapcsolódott az Asszuáni-gát megépítéséhez
2020. január 15. 08:34 Múlt-kor
49 éve, 1971. január 15-én adták át Egyiptomban a nagy Asszuáni-gátat, amelyet a projektet elindító Gamel Abdel Nasszer már nem élhetett meg, cserébe azonban az új egyiptomi elnök, Anvar Szadat Nasszer-tónak nevezte el a gát mellett kialakított hatalmas víztározót, a világ egyik legnagyobb mesterséges tavát. A gáthoz tizenhatszor annyi követ használtak fel, mint a Kheopsz-piramishoz, és a történelem eddig legnagyobb régészeti mentőakciója is a megépítéséhez köthető.
Kép forrása: cairoscene.com
Korábban
A Kairótól mintegy 800 kilométerre, délre fekvő Asszuánnál az első gátat még a britek építették fel 1898 és 1902 között.
Mivel azonban a 36 méter magas, közel két kilométer hosszú építmény kétszeri átépítése után sem felelt meg a kijelölt céloknak, az 1950-es években az immár brit uralom alól végleg felszabadult Egyiptom vezetése az újabb gát megépítése mellett döntött.
Az építkezés előkészítése brit és amerikai pénzügyi támogatással kezdődött meg, amikor azonban a nyugati hatalmak képviselői értesültek róla, hogy az egyiptomiak a cseheken keresztül 250 millió dolláros üzletet kötöttek a Szovjetunióval, elálltak a projekt további finanszírozásától. A munkálatok így végül 1960-ban, szovjet segítséggel indultak meg.
Kép forrása: egyptplusvoyage.com
A közel 4 kilométer hosszú, 111 méter magas gát és a mögötte található víztározó, az 5740 négyzetkilométer területű, 550 kilométer hosszú Nasszer-tó környékéről közel százezer szudáni nomádot és egyiptomi lakost kellett kitelepíteni, 22 műemléket pedig át kellett helyezni.
Az Abu Szimbel-i sziklatemplomokat átlag 20 tonnás kockákra fűrészelték és egy 52 ország bevonásával folyó mentőakció keretében a folyótól mintegy 200 méterre, 68 méterrel magasabban újból felépítették.
Az Abu Szimbel-i templomegyüttes áthelyezése (kép forrása: rarehistoricalphotos.com)
Az árvizek megszüntetése és az öntözővíz folyamatos biztosítása mellett a gát számos előnye közé tartozik az áramtermelés is, sokan azonban felvetik, hogy hátrányait – a Nílus által hordott tápanyag eltűnése, és ezzel összefüggésben a termésátlagok csökkenése, szikesedés, halászfalvak eltűnése stb. – figyelembe véve akár a lerombolása sem lenne ördögtől való.
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Caesar és a pápák küzdelme a csillagokkal: öt érdekesség a szökőévekről
- Turisztikai célú fejlesztések indulnak a római limes hazai szakaszán
- Hamarosan látogatható lehet Róma legendás alapítójának síremléke
- Könnyen lehet, hogy Idősebb Pliniusé a Pompejiben előkerült koponya
- Üveggé változtatta egy szerencsétlen lakos agyát a Vezúv ókori kitörése
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Miután meggyilkoltatta édesanyját, fékezhetetlen kényúr vált Nero császárból
- Újabb része került felújításra Rómában a földalatti „rejtélyek bazilikájának”
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Nem igaz, hogy senki sem mosolygott a 19. századi fényképeken tegnap
- Elhunyt Ellis Marsalis Jr., a dzsessz újjáéledésének kiemelkedő alakja tegnap
- Milyen nyelven beszélt Jézus? tegnap
- Tíz különös maszk a történelemből tegnap
- Ritka képeken az Apollo-11 űrhajósai, miután hazatérve a Holdról karanténba kerültek tegnap
- 50 éves a fővárosi metróközlekedés, a közösségi oldalak segítségével ünnepel a BKV tegnap
- Feltárul az SS egyetlen brit földön működtetett koncentrációs táborának története tegnap
- A DC Comics képregények 80 évnyi anyaga kerül eladásra New Yorkban tegnap
