Monarchista családból kommunista vezető: Vlagyimir Iljics Lenin

Az ifjú forradalmár

1890-ben – továbbra is köztiszteletben álló édesanyja ismételt közbenjárására – a szentpétervári egyetemen „külső vizsgát” tehetett, ezzel megszerezve a jogi diploma ekvivalensét. Ezzel szinte egy időben halt meg tífuszban legkedvesebb testvére, Olga.

Az elkövetkező néhány évben Lenin Szamarában dolgozott jogi asszisztensként, azonban továbbra is aktívan szervezkedett és publikált radikális baloldali körökben.

1893-ban Szentpétervárra költözött, ahol továbbra is jogi területen dolgozott, azonban egy forradalmi sejtek létrehozását támogató szociáldemokrata körhöz is csatlakozott.

1894-ben már vezető szerepet töltött be a helyi marxista munkáskörben, és ekkoriban alakult ki romantikus kapcsolat közte és a szintén mozgalmi tag tanárnő Nagyezsda Krupszkaja között.

[galeria_kep_36587]

Az emigráns marxistákkal kapcsolatot kiépíteni igyekvő Lenin ebben az időszakban utazott először Svájcba és Németországba is, útjáról nagyszámú tiltott kiadvánnyal tért vissza, amelyek terjesztésében is részt vállalt – ekkor a hatóságok ismét őrizetbe vették.

1897-ben, miután már több mint egy éve börtönben ült, három év szibériai száműzetésre ítélték.

1898-ban az időközben szintén letartóztatott és elítélt Krupszkaja csatlakozott hozzá a Susenszkoje nevű faluban, ahol összeházasodtak. 1900-ban Pszkovba költöztek, végül azonban hamar továbbálltak Nyugat-Európába.

Az itteni hatóságok sem szívlelték az általa képviselt nézeteket: az 1900-as évek folyamán Münchenben, Londonban és Genfben is élt, miközben szerkesztette az Iszkra („Szikra”) című orosz nyelvű marxista lapot. A szibériai Léna folyóra utaló Lenin nevet 1901-ben kezdte el használni.

1. A lázadó diák
2. Az ifjú forradalmár
3. A bolsevikok
4. Forradalom és polgárháború
5. Betegség és halál

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"