A vörösterror 133 napja

Mitológiai jelenetek képében áldoztak fel elfogott spanyolokat Mexikó őslakosai

2019. május 13. 08:19 Múlt-kor

A legújabb jelek szerint egy, az aztékokkal szövetséges népcsoport tagjai rituálisan megcsonkították spanyol foglyaik holttesteit az 1519-1521-es spanyol hódítás egyik legnagyobb spanyol vereségét követően.

áldozatok
Kép forrása: dailymail.co.uk

Az elfogott spanyol nők fejeit a férfiakéi mellett helyezték el sorban egy állványon. A csontok DNS-elemzése szerint a nők terhesek voltak, ami miatt az őslakosok szerint „harcosoknak” számíthattak. Egy másik rituális áldozat során egy nő testét kettévágták, az ő maradványait egy 3-4 éves gyermek feldarabolt teste mellett találták meg.

A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet közleménye szerint az áldozatok helyszíne a Mexikóvárostól 160 kilométerre található Zultepec-Tecoaque (mai nevén Calpulalpan) volt. Zultepec egy Tenochtitlánnal szövetséges város volt, amely 1520-ban elfogott egy 15 spanyol férfiból, 50 nőből, 10 gyermekből, 45 katonából (köztük őslakos és afrikai származású kubaiakból), és körülbelül 350 velük szövetséges őslakosból álló menetoszlopot a mai Mexikó területén. A jelek szerint mindannyiukat néhány hónap leforgása alatt áldozták fel.

A csonkítások azonban nem dühtől vagy bosszútól vezérelt, véletlenszerű cselekedetek voltak. Zultepec lakói mitológiai jeleneteket játszottak el a holttestekkel. „Zultepec lakói teremtésmítoszokat alakítottak újra” – mondta el Enrique Martínez régész. Az egyik spanyol férfinak például levágták végtagjait, majd elégették egész testét, ami az azték mitológia szerint az istenek végső sorsa is.

A menet Hernán Cortés első, 1519-es mexikói partraszállása után indult útnak Kubából, és az azték főváros felé tartott ajándékokkal. Cortés kénytelen volt magára hagyni a karavánt, miután lázadás tört ki egy másik helyszínen, a mai Mexikóváros területén. Az elfogott menet tagjait ajtó nélküli cellákban tartották fogva, ahol hat hónapon keresztül etették őket. A város lakói egyesével feláldozták és megették a férfiakat, nőket és lovakat. A spanyolok által hozott disznókat azonban valamilyen okból gyanúsnak találhatták, mert a nyomok alapján ezeket ugyan leölték, de nem fogyasztották el.

Az európaiak csontjain található nyomok ezzel szemben arra utalnak, hogy azokról le lett fejtve a hús. Az esetet követően vette fel a város a Tecoaque nevet, amely a környékbeli népek által beszélt navatl nyelven azt jelenti, „a hely, ahol megették őket”. Amikor Cortés megtudta, mi történt a karavánnal, büntetőexpedíciót szervezett a város ellen. A lakók megpróbálták elrejteni az emberi maradványokat, és egy sekély kútba dobálták őket, majd elmenekültek a településről. 1521-ben Cortés aztán az azték fővárost, Tenochtitlánt is bevette csapataival.

2019 a hódítás kezdetének 500. évfordulóját jelenti, így a mexikói tudományos körökben számos új kutatás és konferencia kerül szervezésre és finanszírozásra idén és a következő két évben.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Zultepec-Tecoaque napjainkban (kép forrása: ancient-origins.net)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!