Mitológiai jelenetek képében áldoztak fel elfogott spanyolokat Mexikó őslakosai

Az elfogott spanyol nők fejeit a férfiakéi mellett helyezték el sorban egy állványon. A csontok DNS-elemzése szerint a nők terhesek voltak, ami miatt az őslakosok szerint „harcosoknak” számíthattak. Egy másik rituális áldozat során egy nő testét kettévágták, az ő maradványait egy 3-4 éves gyermek feldarabolt teste mellett találták meg.

A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet közleménye szerint az áldozatok helyszíne a Mexikóvárostól 160 kilométerre található Zultepec-Tecoaque (mai nevén Calpulalpan) volt. Zultepec egy Tenochtitlánnal szövetséges város volt, amely 1520-ban elfogott egy 15 spanyol férfiból, 50 nőből, 10 gyermekből, 45 katonából (köztük őslakos és afrikai származású kubaiakból), és körülbelül 350 velük szövetséges őslakosból álló menetoszlopot a mai Mexikó területén. A jelek szerint mindannyiukat néhány hónap leforgása alatt áldozták fel.

A csonkítások azonban nem dühtől vagy bosszútól vezérelt, véletlenszerű cselekedetek voltak. Zultepec lakói mitológiai jeleneteket játszottak el a holttestekkel. „Zultepec lakói teremtésmítoszokat alakítottak újra” – mondta el Enrique Martínez régész. Az egyik spanyol férfinak például levágták végtagjait, majd elégették egész testét, ami az azték mitológia szerint az istenek végső sorsa is.

A menet Hernán Cortés első, 1519-es mexikói partraszállása után indult útnak Kubából, és az azték főváros felé tartott ajándékokkal. Cortés kénytelen volt magára hagyni a karavánt, miután lázadás tört ki egy másik helyszínen, a mai Mexikóváros területén. Az elfogott menet tagjait ajtó nélküli cellákban tartották fogva, ahol hat hónapon keresztül etették őket. A város lakói egyesével feláldozták és megették a férfiakat, nőket és lovakat. A spanyolok által hozott disznókat azonban valamilyen okból gyanúsnak találhatták, mert a nyomok alapján ezeket ugyan leölték, de nem fogyasztották el.

Az európaiak csontjain található nyomok ezzel szemben arra utalnak, hogy azokról le lett fejtve a hús. Az esetet követően vette fel a város a Tecoaque nevet, amely a környékbeli népek által beszélt navatl nyelven azt jelenti, „a hely, ahol megették őket”. Amikor Cortés megtudta, mi történt a karavánnal, büntetőexpedíciót szervezett a város ellen. A lakók megpróbálták elrejteni az emberi maradványokat, és egy sekély kútba dobálták őket, majd elmenekültek a településről. 1521-ben Cortés aztán az azték fővárost, Tenochtitlánt is bevette csapataival.

2019 a hódítás kezdetének 500. évfordulóját jelenti, így a mexikói tudományos körökben számos új kutatás és konferencia kerül szervezésre és finanszírozásra idén és a következő két évben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős