Az eső istenének elfeledett barlangjára bukkantak Chichén Itzában
2019. március 6. 12:03 MTI
Csonttöredékkel és engesztelő áldozatokkal teli, csaknem 200 edényre bukkantak mexikói régészek egy barlangban, amelyet a Yucatán-félszigeten fekvő maja romvárosban, Chichén Itzában fedeztek fel.
Korábban
A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet munkatársa szerint a szinte tökéletes állapotban lévő edények nagyjából i.sz. 1000-ből származhatnak. A bennük lévő csonttöredékeket és engesztelő áldozatokat jelenleg vizsgálják a kutatók. A régész Guillermo de Anda szerint a barlang feltárását 2018-ban kezdték meg, miután a helyi maja lakosok meséltek róla a szakértőknek. Kiderült, hogy a barlangot már nagyjából fél évszázaddal korábban felfedezték a helyiek, ám a természeti képződményt csak részben tárták fel. Később meséltek róla egy régésznek, aki - feltehetőleg a barlang megóvása érdekében - lezáratta azt, és csupán egy rövid jelentést készített róla, amely elkavarodott a mexikói nemzeti levéltárban.
A kutatók az azték esőistent, Tlalocot ábrázoló 155 kerámiaüstöt és tömjéntartót, valamint agyagdobozokat és egyéb edényeket találtak a barlangban. A szakemberek szerint a majáknak volt saját esőistenük (Chaac), Tlaloc alakját valószínűleg átvették az aztékoktól. Guillermo De Anda szerint az ősi majáknak kúszva kellett közlekedniük a rendkívül szűk barlangban, hogy az áldozati ajándékokat elhelyezzék néhány nagyobb, belső kamrában. Az adományokkal a jelek szerint esőt kértek az istenségtől. A régészek úgy tervezik, hogy a barlangban talált összes leletet a helyén hagyják.
A Balamkunak nevezett barlang nagyjából 2,75 kilométerre fekszik a tollas kígyóisten, Kukulkán piramistemplomától. De Anda és csapata azért kutatja Chichén Itzát, hogy feltárja annak földalatti vízhálózatát. A romváros területén több kútszerű karsztképződmény (cenote) látható, ám a szakemberek szerint a terület még több, eddig felfedezetlen vízlelőhelyet rejt a piramisok és templomok alatt. A kutatók már több száz méterre behatoltak a helyenként mindössze 40 centiméter magas barlangba, remélve, hogy rátalálnak egy átjáróra, amely egy, a Kukulkán piramisa alatt sejtett cenotéhoz vezet.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa 09:15
- Tudományos kísérletek színhelye is lett a párizsi Eiffel-torony 08:20
- Budapest múltja egy időgépben kel életre tegnap
- A dzsungel mélyén veszett el az arany várost kutató kalandor tegnap
- Végjáték Hanoiban: A vietnámi háború egy hadifogoly szemével tegnap
- Goebbels "utolsó éjszakája" - hat gyerek halála tegnap