Mit adtak nekünk a rómaiak?
2025. január 19. 09:50 Múlt-kor
Már a Monty Python Brian élete című komédiában is felmerült a kérdés: „mit adtak nekünk a rómaiak?” A nyugati civilizáció számos aspektusát köszönhetjük valóban a rómaiaknak, akik sok esetben nem feltalálták, hanem tökélyre fejlesztették a különféle vívmányokat.

Prima Porta-i Augustus szobor (Wikipédia / Joel Bellviure / CC BY-SA 4.0)
Korábban
Minden út Rómába vezet
„Alig létezik olyan terület a birodalomban, ahová római hivatalnokot küldve az ne találna ott utat. Az utak elérik a falat Britanniában, végigfutnak a Rajna, a Duna és az Eufrátesz mellett, és hálóként szövik át a tartományokat” – olvasható az Itinerarium Antonini nevű útikalauzban.
Róma mérnökei a szamnita háborúk során készítették el Capua irányába az első „valódi” római utat, amely olyannyira bevált a kommunikáció, a hadseregek mobilizációja és a kereskedelem meggyorsítása terén, hogy hét évszázadon át alig változtattak az építési koncepción.
A római utak a több mint egy méter mély alapozásuknak köszönhetik, hogy még ma is beszélünk róluk. A ledöngölt földre először ökölnyi vastagságú kövek kerültek 25-30 cm vastagságban, amelyre kisebb kavicsokból és kőtörmelékből álló réteget helyeztek.
Finom cementet öntöttek rá, végül a tetejére bazalt, láva vagy terméskő került, amelyet sokszor pontos méretre vágtak a megfelelő illeszkedés végett.
Hatalmának csúcsán Róma 113 provinciáját 372 nagy út kapcsolta össze, Európát több mint 400 ezer km római út szelte át, amelyek közül 80 ezer km le is volt kövezve.
A karbantartott, körültekintően és precízen megépített, csupán ritka alkalmakkor kátyús, az éles kanyaroktól mentes sztrádák pedig kiállták az idő próbáját, és évszázadokon át használatban voltak. Számos modern autóút követi ma is a nyomvonalukat. Az időjárással is dacoló úthálózat jelentős taktikai előnyhöz juttatta az örök várost.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- A végtelen jég fogságában ért véget a Franklin-expedíció 09:05
- Utolsó leheletéig harcolt az életére törő merénylői ellen I. Jakab tegnap
- Ifjú éveiben a hadbíróságot is megjárta az USA legkiválóbb tengernagya, Chester Nimitz admirális tegnap
- II. Erzsébet 70 évig uralkodott, ezzel ő ült leghosszabb ideig az angol trónon tegnap
- Kaotikus zűrzavart eredményezett a krakkói felkelés tegnap
- A dinamit harcászati felhasználása miatt hozta létre Alfred Nobel a Nobel-díjat 2025.02.19.
- 10 érdekesség a fogyókúráról 2025.02.19.
- Napjainkig megosztó Friedrich Stowasser munkássága 2025.02.19.