Mit adott a magyaroknak Mária Terézia?

A királynő és Magyarország

A konferenciát megnyitó Gerő András, a Habsburg Intézet igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy az évfordulóról szinte az egész közép-európai régióban megemlékeznek, hiszen a budapesti előadások mellett, Szlovákiában egy kiállítással, míg Triesztben szoborállítással tisztelegtek Mária Terézia emléke előtt, Ausztriában pedig ugyancsak nagyszabású programsorozat zajlik egy emlékév keretében.

Poór János előadásában megismerkedhettünk egy olyan dokumentummal, amely nélkül Mária Terézia sosem kerülhetett volna trónra, és amely fontos alapját képezte a másfél évszázaddal későbbi kiegyezésnek is. A magyar történeti emlékezetben leginkább egy örökösödési törvényként élő Pragmatica Sanctio valójában egy 1703-ban megkötött megállapodásra nyúlik vissza, amikor I. Lipót magyar király és német-római császár megegyezett fiaival – a későbbi I. Józseffel, illetve III. Károllyal – arról, hogy a spanyol Habsburgok férfiágának kihalásával megüresedett hatalmas spanyol világbirodalom trónjára Károlyt fogják ültetni. A megállapodásra azért volt szükség, mert a korabeli nagyhatalmak semmiképpen nem járultak volna hozzá, hogy a két Habsburg-birodalom egy kézben egyesüljön. Ezzel párhuzamosan azonban egy titkos megállapodást is kötöttek, amely kimondta, hogy a két trón ettől fogva férfiágon öröklődik tovább, míg ha valamelyik kihalna, úgy a másik ág örökölhet mindent, sőt, ha mindkét férfiág kihalna – ami rövid időn belül meg is történt – egyetlen női ágra száll tovább a Habsburgok valamennyi koronája.

Bár a Spanyol Királyság végül kicsúszott az osztrák Habsburgok kezéből, az 1711-ben császárrá és királlyá koronázott III. Károly szívós diplomáciai munkával végül külföldön és belföldön egyaránt elismertette az 1703-as titkos megállapodást és ezzel lányának, az 1717-ben világrajött Mária Teréziának az örökösödését. Poór felhívta a figyelmet arra is, hogy a királynő örökösödési jogának és így a Pragmatica Sanctiónak igazán nagy nemzetküzi súlyt az kölcsönzött, hogy a Habsburgok Duna-menti birodalmának felét kitevő Magyar Királyság rendjei 1740-ben egy emberként álltak ki mellette, ami többek között hatással volt arra is, hogy a Nagy-Britannia, majd Hollandia az osztrákok oldalán lépett be a Mária Terézia trónját fenyegető osztrák örökösödési háborúba.

Kerényi György előadásában arról hallhattak az érdeklődők, hogy miként alakult át a Habsburg hatalmi reprezentáció a III. Károly-kori gyakorlathoz képest Magyarország viszonylatában. A korszak első jelentős építkezési vállalkozása a pozsonyi vár átépítése volt, amelynek révén Pozsony a kor igényeinek megfelelő fővárossá fejlődhetett.

Ugyancsak Mária Terézia uralkodására esik a budai királyi palota újjáépítése, amely elsősorban a magyarországi vármegyék és városok adakozásából indult meg, majd később a királynő támogatásával folytatódott. Minthogy sosem volt reális esély arra, hogy a királyi udvar Bécsből Budára költözzön, az impozáns épületegyüttes végül a Nagyszombatból áttelepített egyetem otthona lett. A palota ékköve a raguzai domonkosokkal folytatott tárgyalások eredményeképpen Magyarországra hazatért ereklye, a Szent Jobb lett, amely számára egy önálló kápolnát is kialakítottak. A korszak építészeti fellendülését jól jellemzi, hogy mintegy 400 új kastélyt húztak fel ekkoriban szerte az ország területén.

Kökényesi Zsolt előadásában bemutatta hogyan alakult át a kitüntetési gyakorlat Mária Terézia idején. Korábban a koronázások alkalmával osztott Szent Vencel-rend, illetve az Aranysarkantyús-rend mellett, sokáig a kamarási, illetve a titkos tanácsosi cím számított elsődlegesnek. A 18. századra azonban ezek elvesztették tényleges tartalmukat (ahogy a korabeli bécsi mondás tartotta „nem megtiszteltetés ezeket megszerezni, de szégyen nélkülük maradni”).

A Birodalom legmagasabb kitüntetése továbbra is az Aranygyapjas rend volt, amely mellett a királynő megalapította a jelentős katonai tettekért járó Mária Terézia-rendet, valamint a Szent István-rendet. A magyar lovagrend megalapításával a rendek egy régóta fennálló igényét is kiszolgálta. Regnálására nézve elmondható, hogy a magyar nemesség tagjai kiemelt számban részesültek a különféle kitüntetésekből, így a Batthyányok, illetve Esterházyak az egész Birodalomban a legelőkelőbb famíliáival kerültek egy körbe a kitüntetésszámuk alapján.

1. A királynő és Magyarország
2. A férj és a trónörökös

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"