Mindenszentek – az örök világosság ünnepe

Fra Angelico: Mindenszentek (Forrás: Wikipédia / Közkincs)

Mindenszentek eredete elválaszthatatlanul összefonódik a kereszténység kezdeti időszakával. Az ókori üldöztetések idején kezdték el ugyanis megünnepelni a hívek a névtelen vértanúk halálának - vagy inkább megdicsőülésének - napját. Később, a vallásüldözés alábbhagyásával az ünnep is egyre kollektívebb jelleget öltött: már nem csupán a vértanúhalált halt hívekre, hanem az egyszerű, de igaz életet élt elhunytakra is emlékeztek az év meghatározott időszakában. Ez a nap a Kr. u. 4. században még a pünkösd utáni vasárnapra esett (az ortodox egyházban a mai napig ekkor tartják). A 8. században III. Gergely pápa november 1-jére tetette át az ünnepnapot - valószínűleg azért, hogy keresztény tartalommal ruházza fel a kelta újévhez kapcsolódó Samhain ünnepet. Végül 835-ben, Jámbor Lajos frank uralkodó alatt vált november 1-je az egész kereszténység számára kötelező érvényűvé.

Hiedelmek és hagyományok 

A világban számos hagyomány kapcsolódik november 1-jéhez. Az angolszász területeken például a mindenszentek előtti napon tartották (és tartják) halloween ünnepét. Az elnevezés a középkori All Hallows Eve (mindenszentek napját megelőző este) kifejezésből származik. A nálunk is egyre népszerűbb szokás a fentebb már említett, kelta nyárbúcsúztató-télváró ünnepre, a Samhainra vezethető vissza.

Magyarországon is számos hagyomány kötődött (és kötődik) az ünnephez. Egyes helyeken ilyenkor harangoztak az elhunyt családtagok lelki üdvéért, ételt osztogattak a szegényeknek, vagy minden helyiségben gyertyát gyújtottak - hogy a hazalátogató lelkek eligazodhassanak korábbi otthonukban. A kommunista rendszer alatt azonban - a többi egyházi ünnephez hasonlóan - mindenszentek napját is munkanappá nyilvánították, aláásva ezzel a naphoz kötődő hagyományok népszerűségét. November 1-jét 2000-ben nyilvánították újra munkaszüneti nappá Magyarországon, 2013 óta pedig - ismét - kötelező egyházi ünnep hazánkban is.

Az idők során mindenszentek napja gyakorlatilag teljesen összeolvadt a november 2-ai halottak napjával. Pedig a két ünnep lényege teljesen más: míg ugyanis november 1-jén a halál utáni életet ünnepeljük, addig halottak napján elhunyt szeretteinkre emlékezünk. Öröm és gyász, vigasztalás és bánat kettőssége övezi tehát az év tizenegyedik hónapjának első két napját, amelyek legalább annyira kiegészítik, mint amennyire ellenpontozzák egymást.

Mindenszentek szimbóluma: az égő gyertya 

Mindenszentek legfontosabb szimbóluma napjainkban is az égő gyertya, amely az örök világosságot és a feltámadás reményét jelképezi. Az élet nem ér véget a halállal - mindenszentek napja a 21. században is ezt üzeni számunkra. November elseje tehát elsősorban nem a gyászról, hanem a megdicsőült élet diadaláról szól – arról a reményről, hogy az emberi lélek a halál után is tovább él.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"