Minden későbbi kor művészei másképpen merítettek ihletet Nagy Sándor életéből
2022. június 26. 08:54 Múlt-kor
Korábban
A pitbull és Andy Warhol
Diogenész és Nagy Sándor találkozásának – sokféleképpen értelmezhető – története is közkedvelt témát jelentett a festők számára. Az anekdota plutarkhoszi változata szerint Szinópéi Diogenész volt az egyetlen a neves filozófusok és államférfiak közül, aki nem kívánt szerencsét Nagy Sándor perzsák elleni hadjáratához.
Ezért az uralkodó maga kereste fel Diogenészt, akinek felajánlotta, teljesíti egy kívánságát. A sziesztájában megzavart filozófus csak annyit kért, álljon el az útból, mert eltakarja a Napot. A történet már a középkori gondolkodók körében is nagy népszerűségnek örvendett, akik azt a tanulságot szűrték le belőle, hogy egyedül Isten adhatja meg azt, ami igazán fontos az életben.
Hendrik Heerschop holland festő 1661-es képén csípőre tett kézzel ábrázolta a Diogenész előtt álló Nagy Sándort. Az egyik legnagyobb francia szobrász, Pierre Paul Puget 1680 környékén készített domborművén a makedón király és katonái gőgösen tekintenek le a nyomorult öregemberként ábrázolt Diogenészre, így a mű – Le Brun sorozatának ellentéteként – akár XIV. Lajos, vagy a korabeli udvari társadalom kritikájaként is értelmezhető.
A legszokatlanabb ábrázolás kétségtelenül Edwin Landseer angol festőé, aki 1848-as munkájában kutyákkal helyettesítette be a szereplőket: Nagy Sándor arrogáns bulldogként áll a keverék-Diogenész előtt. Érdekesség, hogy a festmény ihlette az 1955-ös Disney-rajzfilm, a Susi és Tekergő két emberi tulajdonságokkal rendelkező kutya főszereplőjének alakját.
Mint láthatjuk, Nagy Sándor alakja még a 19-20. század művészetére is hatással volt, ám alakját egyre kevesebben tartották figyelemre méltónak. A kivételek közé tartozik Gustave Moreau, a szimbolizmus egyik legjelentősebb alkotója, akinek festménye a hüdaszpészi győzelem utáni jelenetet vitte vászonra.
Az álomszerű képet sokan a szürrealista ábrázolásmód egyik előfutárának tekintik. A 19. század végén az impresszionizmust és az expresszionizmust elegyítő Lovis Corinth karolta fel Diogenész és (a sisakban ábrázolt) Nagy Sándor találkozásának témáját, a 20. században pedig még a pop-art királya, Andy Warhol is elkészítette a maga Nagy Sándor-sorozatát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap