Miért voltak annyira büdösek a középkori városok?

A rettegett tímárok

Voltak olyan középkori iparágak, amelyeket a korabeliek sem szívesen tűrtek meg maguk közelében. Ezek közül leginkább a tímárok és azok a cserzéssel foglalkozó iparosok voltak azok, akiket a legkevésbé szerettek volna szomszédnak.

A bőrfeldolgozás és cserzés során ugyanis olyan anyagokkal dolgoztak, és olyan kémiai folyamatokat használtak fel, amelyek a középkori emberek szaglószervét is megterhelték.

A bőrök feldolgozásához az állati tetemeket értelemszerűen össze kellett gyűjteni, és a műhelyek közelében tárolni és feldolgozni. Az így keletkezett hulladékot általában a környéken helyezték el, vagy belehajították a legközelebbi folyóba.

A cserzéshez felhasznált anyagok között a tölgykéreg, vagy a gubacs mellett helyet kaptak olyan elemek is, mint az emberi vizelet, vagy a kutyaürülék. Ezek a természetes vegyi anyagok hozzájárultak ahhoz, hogy az így kikészített bőrök sokkal vízhatlanabbak legyenek, mint korábban.

A tímárműhelyek környéke azonban ennek következtében a korabeli viszonyok közepette is mérgezőnek számított (olykor terméketlenné változtatva a közvetlen környezetet), de nagyobb baj volt a mindent átható szag. Egy olyan ingatlannak, amely mellett egy tímárműhely volt, sokkal kisebb volt az értéke, mint hasonló szomszédsággal nem rendelkező társainak.

A középkori városokban éppen ezért nagyon hamar elkezdték szabályozni azt, hogy a szóban forgó műhelyek hol helyezkedhetnek el a városon belül.

Az ekkor született rendeletek értelmében a tímároknak általában ki kellett települniük a városfalon kívülre, ahol sokkal kevésbé zavarták a városi elit kényesebb orrú családjait.

1. Tízezrek szaga
2. A város ütőere és pöcegödre
3. A pénznek nincsen szaga
4. A rettegett tímárok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban