Miért ölték meg Kirovot?
2015. március 4. 08:52
Korábban
Gyilkosság a Szmolnijban
A leningrádi pártiroda őrzését Kirov egyik közeli barátja, Fjodor Medvegy látta el. Sztálin azonban állítólag Gennagyij Jagodát, a titkosszolgálat vezetőjét azzal a feladattal bízta meg, hogy cserélje le Medvegyet a hozzá hű Grigorij Jevdokimovval. Kirov ekkor közbelépett, és megpróbálta a cserét megakadályozni. Alekszandr Orlov szerint Sztálin ekkor adta parancsba Jagodának legfőbb ellenlábasa megölését.
Kirov és Sztálin 1934-ben
Jagoda megkereste Medvegy helyettesét, Ványa Zaporozsecet, hogy hajtsa végre az akciót. Zaporozsec visszatért Leningrádba, hogy megtalálja a merénylet végrehajtására alkalmas embert: ő volt Lenyoid Nyikolajev. A férfi először október 15-én tett kísérletet arra, hogy a Szmolnijban megölje Kirovot. Bár a biztonsági szolgálat emberei meghiúsították Nyikolajev szándékát, a férfi - aki az épületbe becsempészett Nagant M1895 revolverével egyértelműen vétett a hatályos szovjet törvények ellen - tisztázatlan oknál fogva szabadon távozhatott. Nem kevésbé gyanús, hogy ezt követően Kirov testőrségét - moszkvai utasításra - négy főre csökkentették.
A végzetes napon, 1934. december 1-jén egy őr sem posztolt a leningrádi Szmolnij bejáratánál. Kirov az irodájába tartott, testőreit azonban az alsó szinten hagyta (egy másik forrás szerint Kirovot barátja, illetve fegyvertelen komisszárja, a gyilkosság másnapján kihallgatásra vitt, ám egy rejtélyes "autóbalesetben" életét vesztő M. D. Boriszov kísérte, de van, aki szerint kilenc NKVD-őr is lehetett az épületben). A lesben álló Nyikolajev, aki könnyedén átjutott az őrségen, egy folyosóról jött elő, Kirov nyomába eredt és hátulról nyakon lőtte.
A "megrendült" Sztálin a nyilvánosság előtt tragédiaként viselte Kirov halálát, s nyomozást indított az ügyben. "Az első napokban, hogy Leningrád elárvult, Sztálin a helyszínre sietett. Oda, ahol az országunk elleni bűncselekmény történt. Az ellenség azonban nem Kirovot lőtte le. A proletárforradalom ellen húzta meg a ravaszt" - hívott "harcba" a Pravda december 5-i száma. A merénylet után nem sokkal Nyikolajevet 13 társával együtt bűnösnek találták a Leningrád Központ terrorszervezetben való részvételben, és azonnali kivégzésüket rendelték el. Az ítéletet december 29-én hajtották végre.
Kirov szentpétervári szobra
Sztálin haragja a merénylő családját is utolérte: Nyikolajev 85 éves anyját, feleségét, testvéreit és unokatestvéreit is letartóztatták, majd kivégezték. A hivatalos vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy a leningrádi párttitkár egy nagyobb összeesküvés áldozata lett, amelyet Trockij készített elő a kormány megdöntésére. Az ellentmondásoktól hemzsegő, később ízekre szedett jelentés vezetett Kamenyev, Zinovjev és további 14 vezető kommunista letartóztatásához és kivégzéséhez 1936-ban, majd nagyszabású, milliókat érintő tisztogatásokat (nagy terror) indított el Szovjetunió-szerte.
Bár a Kirov-gyilkosság kivizsgálására 1955-ben és 1989-ben is bizottság alakult, a merénylet valódi részletei sokáig a Kreml legszigorúbban őrzött titkai közé tartoztak. Oroszország 2009-ben végül olyan, korábban szigorúan titkosan kezelt dokumentumokat tett közzé, amelyekből kiderült, hogy Sztálin legfőbb pártbeli ellenfelét egy magányos merénylő ölte meg, és mindez a korábban hitt hatalmas összeesküvés helyett csak ürügy volt a tisztogatások megindítására - ez pedig azt jelenti, hogy Kirovot mégsem Sztálin gyilkoltatta meg, ő "csupán" saját céljaira használta fel a tragédiát.
A feltárt dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a merényletet Nyikolajev keserűségből és bosszúból követte el. Nyikolajevet ugyanis korábban a helyi pártszervezetben nem támogatták, és egy jóval alacsonyabb beosztást javasoltak a számára. Amikor aztán a pártfegyelem megsértése miatt kihajították, a bosszú mellett döntött. Nyikolajev nem fogadta el a számára szívproblémái miatt szükséges szanatóriumi gyógykezelést, és ekkortól nem juthatott hozzá a párttagoknak járó plusz fejadagokhoz sem.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.