Miért lopták el Einstein agyát és mi lett vele?
2018. augusztus 7. 12:38 Múlt-kor
Amikor 1955-ben Albert Einstein elhunyt, a halottszemlét Dr. Thomas Stoltz Harvey végezte el a Princeton kórházában, ahol eltávolította az agyat – vélhetően illegálisan, és elvitte a Pennsylvaniai Egyetemre. Itt darabokra szeletelte fel, néhányat megtartott magának, a többit pedig szétosztotta patológus kollégái között. A zseni testének elhamvasztása, majd ismeretlen helyen történő szétszórása után közölték a kevésbé jó hírt a családtagokkal is, akik nem voltak elragadtatva az ötlettől, ám végül utólag engedélyezték a szeletekre vágott agytekervények vizsgálatát, amelyek nagy része azonban eltűnt.
Korábban
Harvey minden lehetséges szögből fényképet készített a lángelme agytekervényeiről (valamint azok szeletekre vágott részeiről), majd a darabkákat formaldehides oldalba helyezte. Amikor Harvey 2007-ben elhunyt, a családtagok kipucolták a birtokát. Az agy nála lévő részeit, valamint a fényképeket a Maryland állambeli Silver Springsben lévő Orvosi Múzeumnak adományozták. Harvey állítólag ígéretet tett, hogy a többi kutatóval együtt közös tanulmányt írnak Einstein agyáról és a vizsgálataik eredményeiről, azonban az ígért írás egyáltalán nem született meg.
1978-ban Steven Levy riporter vette a fejébe, hogy megtalálja (pontosabban összegyűjti) Einstein agyának részeit, mielőtt végleg a feledés homályába vész. Visszakövette a nyomokat Harveyig, meg is kérte őt, hogy megtekinthesse az általa készített fényképeket, ehelyett az orvos néhány edényt vett elő, amelyben az agyi darabkák voltak.
Carolyn Abraham, az Einstein agyának bizarr odüsszeiája című könyv szerzője szerint Harvey az illegális agyi boncolással magának akart hírnevet szerezni. Ám a dolog elég rosszul sült el, ugyanis az agy ellopása miatt az egykor köztiszteletben álló princetoni patológus elvesztette állását, feleségét, valamint jó hírét. Ezt követően nyugdíjazásáig egy műanyag gyárban dolgozott. Abraham úgy tudja, Harveynek az volt a célja, hogy részleteibe menően megvizsgálja az agyat, ám a dicsőséget csak magának akarta, nem vont be megfelelő számú szakembert, így pedig a dolgok balul sültek el, a több száz felvétel elkészülte után hiába osztogatta szét a szeleteket.
Később számos kutató vizsgálta meg az egyes források szerint eleinte 240 (mások szerint 170) szeletre szelt, ma már azonban valószínűleg több mint ezer darabban lévő agyat. Egyikőjük volt Marian Diamond, a Berkleyben lévő Kaliforniai Egyetem neuropatológusa, aki 1978-ban egy tanulmányban tette közzé megállapításait. Kiderült, hogy a híres tudós agyának egyes területein sokkal több idegsejt volt, mint egy átlagos agyban, ráadásul nagyobb volt a gliasejtek (támasztósejt) aránya is, valamint a fali, a homlok- és a halántéklebeny barázdáltsága sem volt átlagos. A gliasejtek az idegsejteket veszik körbe, támasztó szerepük mellett fontos feladatuk még az idegsejtek táplálása, oxigénnel való ellátása és az ingerület továbbításának elősegítése.
1996-ban a birminghami Alabama Egyetem kutatója, Britt Anderson tanulmányt tett közzé Einstein prefrontális kérgéről. Az agykéreg homloklebenyi részében lévő prefrontális kéreg agyunk vezérigazgatója, ennek köszönhető többek között a figyelem-összpontosítás és a problémamegoldás is. Einsteinnél az itt lévő idegsejtek jóval szorosabban sorakoztak egymás mellett, mint egy átlagos agyban, ami gyorsabb információfeldolgozást biztosított számára.
Sandra Witelson, a kanadai McMaster Egyetem kutatója 1999-ben nézett rá Harvey felvételeire. Megállapította, hogy a parietális lebeny inferior része szélesebb és jóval összetettebb volt a normálisnál. A bilaterális superior parietális lebeny inferior része a térbeli tájékozódásért, valamint a matematikai gondolkodásért felel, amelyek nyilvánvalóan Einstein legfontosabb előnyeinek számítottak.
2012-ben Dean Falk antropológus szintén Harvey fényképeit felhasználva további érdekességekre bukkant a géniusz agyát illetően. A jobboldali precentrális gyrusában egy kisebb kinövésre bukkant, amely azonban nem egyedülálló, ugyanis több, balkezes zenésznél is felfedeztek már ilyet. Einstein szintén balkezes volt és hegedűn játszott.
Az agyi kutatásokhoz kritikusan hozzáálló Terence Hines, a New York-i Pace Egyetem pszichológusa szerint természetesen érdemes kutatni Einstein agyát, ám nem ezen elváltozásoktól lesz valaki zseni. Úgy vélte, szinte mindenki agyában lehetne találni furcsaságokat, ám nem ezeknek köszönhetően lesz valakinek jóval magasabb az intelligenciahányadosa vagy a problémamegoldó képessége. A kérdés azonban továbbra is fennáll: vajon Einstein azért volt zseni, mert ezekhez hasonló elváltozások voltak az agyában, vagy azért alakultak ki ezen különlegességek, mert zseni volt?
Nem Einstein agya volt az egyetlen híres emberi testrész, amelyet eltulajdonítottak vagy egyszerűen csak eltűnt a történelem viharaiban. De vajon tényleg elfogyasztották babbal körítve XIV. Lajos szívét? Miért hitték egy tengeri élőlényre, hogy az Raszputyin levágott pénisze? Ki vásárolta meg az interneten Mussolini agyát? Hová tűnt Kádár koponyája? Ide kattintva megtudhatja.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
- Jókai Mór egész családja ellenezte Laborfalvi Rózával való házasságát tegnap
