Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában?
2025. március 31. 14:20 Múlt-kor
A hidegháború idején Norvégia a Szovjetunióhoz való közelsége miatt számos katonai bunkert épített. Az aktuálpolitikai feszültségek újra a figyelem középpontjába helyezték ezeket a különös építményeket.

A kép illusztráció. Bunkerek Albániában (Wikipédia / Marc Morell / CC BY-SA 3.0)
Korábban
Évente több százezer turista látogat el a lenyűgöző természeti kincsei miatt ismert Norvégiába. De van egy titkos világ, amelyet soha nem látnak. Egyes hegyi barlangokban ugyanis sugárhajtású vadászgépek és atom-tengeralattjárók rejtőznek - írja a BBC.
Bunkerek a föld alatt
A hidegháború csúcspontján az alacsony népsűrűségű, hegyvidéki országnak mintegy 3000 földalatti létesítménye volt, ahol esetleges katonai konfliktus esetén a katonák elrejtőzhettek, és megnehezíthették volna az inváziós seregek mindennapjait. A bunkerek egy része még abból az időből származik, amikor a skandináv ország a második világháború idején Hitler uralma alatt állt. A jelenlegi feszült politikai helyzet következtében Norvégia ismét használatba helyezi a két legikonikusabb földalatti építményét.
Az északi sarkkörtől északra fekvő Bardufoss légibázis és az Olavsvern haditengerészeti támaszpont hangárjai durva sziklafalaikkal, csillogó betonjukkal és katonai felszerelésükkel olyanok mintha egy kémfilmből ugrottak volna ki. A hegyoldalba vájt, mintegy 275 méter magas, kemény gabbró kőzet által védett Olasvern bázis különösen hangulatos a 909 méter hosszú kijárati alagútjával.
Bunkerek a II. világháború után
Hitler legyőzése után a Norvég Királyi Légierő használta a hegyi hangárokat, hogy megvédje vadászgépeit az esetleges szovjet támadástól. Ezekben a hangárokban volt minden, amire a repülőgépeknek és pilótáiknak szükségük lehetett: üzemanyagtároló, fegyvertároló, a repülőgépek rendszereinek karbantartására szolgáló helyiségek és a személyzet számára kialakított speciális szobák. A hidegháború végeztével és a Szovjetunió felbomlása után az óvóhelyek és a katonai létesítmények nagy részét lezárták.

Elég egy pillantást vetni a térképre, hogy megértsük, miért épült meg az Olavsvern haditengerészeti támaszpont. A Norvég-tenger és a Barents-tenger találkozásának közelében található, a Norvégia partvonala, a Medve-sziget és a Svalbard-szigetek közötti mintegy 650 km távolságot néha ,,Medve-rés"-nek nevezik, mivel ez volt az Atlanti-óceán felé haladó szovjet tengeralattjárók és hadihajók leggyorsabb útvonala.
A haditengerészeti támaszpont létrehozása több szakaszban történt az 1950-es évektől kezdve, válaszul a szovjetek Északi Flottájának kiépítésére. A mintegy 450 millió dollárba kerülő bázis - a földalatti parancsnoki központjával, raktáraival, mélyvízi dokkjával, szárazdokkjával és kijárati alagútjával - olyan hatalmas vállalkozás volt Norvégia számára, hogy a NATO-nak kellett finanszíroznia a beruházás nagy részét. A sors furcsa fintorra, hogy mire a bázis teljesen elkészült a Szovjetunió gazdaságilag és politikailag is összeomlott.
A hidegháború vége azonban nem jelentette a bázis használaton kívül helyezését. A NATO hajói napjainkig állomáshelyként használják a Jeges-tengeren végrehajtott küldetéseikhez.
2020-ban megkezdték a telephely korszerűsítését és a legfrissebb információk szerint egyre nagyobb a katonai jelenlét a bázison.
Múzeumok, diszkók és bunkerek
Ez a fejlemény rendkívül érdekes annak tekintetében, hogy az Egyesült Királyságban és más NATO-országokban a hidegháborús földalatti építmények közül sokakat múzeumként vagy éjszakai klubként használnak. Egy részüket teljesen elpusztították vagy lezárták. Sok más ilyen jellegű épületet a kihasználatlanság miatt elárasztott a víz, és használhatatlanok lettek.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap