Miért kapta meg egy afroamerikai híresség nevét egy szovjet paradicsomfajta?

Népszerűség a vasfüggöny mögött

A számos polgárjogi szervezettel kapcsolatban álló híresség a második világháborút követő mccarthyzmus idején hamar célpontjává vált a hírhedt szenátor által a Kongresszus alsóházában felállt Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottságnak.

1950-ben a külügyminisztérium megtagadta Robeson útlevelének megújítását. Az indoklás úgy fogalmazott: „az Egyesült Államokban a feketékkel való bánásmód ellen megfogalmazott gyakori kritikáit nem szabadna kiteregetni idegen országokban.”

Robesonnak 1956-ban is a Kongresszus előtt tanúskodnia, miután nem volt hajlandó aláírni egy jogi nyilatkozatot, amelyben kijelentette volna, hogy nem kommunista.

Amikor a meghallgatáson megkérdezték, miért nem maradt a Szovjetunióban, azt válaszolta: „Mert apám rabszolga volt, és a népemből azért haltak meg, hogy felépítsék az Egyesült Államokat, én pedig itt fogok maradni, és ugyanúgy részem lesz benne, ahogy önöknek.”

Bátorsága ellenére a sorozatos kormányzati intézkedések megtették hatásukat: Robeson élete végére bipoláris zavarban és depresszióban szenvedett, fia szerint mindkettőnek a hatósági zaklatások és folyamatos megfigyelés voltak az okai. Több évnyi visszavonultság után 1976-ban, 77 évesen hunyt el.

Habár pontos kinemesítőjének és névadójának kiléte homályba vész, a Paul Robeson (Поль Робсон, „Polj Robszon”) nevű paradicsomfajtáról annyi bizonyos, hogy Robeson szovjetunióbeli népszerűségének köszönheti megnevezését.

1952-ben megkapta a Sztálin-díjat, amely a művészeknek adható legrangosabb elismerés volt a hírhedt diktátor uralma idején.

1964-ben a Látóhatár (Кругозор, Krugozor) című szovjet zenei magazin így írt róla: „Aki csak egyszer is hallotta Paul Robesont, soha nem felejti el hangját.

Jól ismerjük ezt a nagy embert, bölcs szemeivel és gyermeki mosolyával, e kiváló énekest és bátor polgárt, akinek neve a szabadságharcosok szimbólumává vált.”

E hírneve ihlette minden bizonnyal kinemesítőjét a névadásra: amikor a Paul Robeson paradicsom megérik, héja elsötétedik, így kívül akár teljesen fekete is lehet, miközben belül piros marad – ha úgy tetszik, vörös.

A különös paradicsomfajta az 1990-es években az Egyesült Államokban is megjelent, és többen foglalkoznak termesztésével itt is. Talán a leghelyénvalóbb dolog, hogy a faji egyenjogúságért szót emelő hírességről elnevezett gyümölcsöt ma már bárki megkóstolhatja ideológiai vagy faji korlátok nélkül.

1. Polgárjogok és kommunizmus
2. Népszerűség a vasfüggöny mögött

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról