Miért harcolnak a középkori lovagok állandóan csigákkal?

A középkori kéziratok egyik legnagyobb rejtélye ma sem tisztázott teljesen. Az 1290-es évektől kezdve a kódexekben egyre többször megtalálható vérszomjas csigák sokszor ember nagyságúra vannak festve, máskor azonban a lovag egyszerűen eltaposhatná a lábával. Az emberi ellenfél általában fényes páncélban, teljes harci díszben várja az állat támadását, máskor egyszerű ruházattal igyekszik felvenni a versenyt a csápossal. Egy azonban általában közös az ábrákban: a lovag halálra vált arccal néz szembe a halállal.

A nyálkás és a száraz bőrű csatája számos európai nép kódexében fellelhető, „ám ez még nem teszi a jelenetet kevésbé különössé” – mondta a British Library egyik szakértője. Pontosan nem tudjuk, hogy mi volt a céljuk az alkotóknak, Lilian Randall német származású amerikai történész (az 1960-as években, amikor először és talán utoljára foglalkoztatta komolyan a tudós társadalmat a lovag-csiga harc) szerint a longobárdokat (illetve leszármazottaikat, valamint a lombardiaiakat) jelenítették meg ily módon, ugyanis az 1290-es években egyre többen váltak zálogkölcsönzővé és uzsoraszedővé. Emellett elterjedt róluk, hogy fittyet hánynak a lovagi szabályokra és hazaárulókként viselkednek.

A germán népcsoportú longobárd nép (jelentése: hosszú szakállú) az ókorban még a Jütland-félszigeten élt, később fokozatosan dél felé húzódtak. Egy ideig éltek Pannóniában is, majd a gepida királyság felbomlása, valamint Bizánc meggyengülése után, 568-ban megtámadták Észak-Itáliát, ahol letelepedtek. Nevükből ered a Lombardia tájegység elnevezése. A 8. század közepére összekülönböztek a pápával, egész Itáliát maguknak követelték, és 751-ben ostrom alá vették Rómát, később ellenpápát is választottak. Az Örök Város csak Kis Pippin belépőjének köszönhetően menekült meg. Később Nagy Károly elfoglalta Lombardiát (774), és a Frank Birodalom részévé vált.

Egyes kutatók úgy vélik, a vitéz csigák a társadalmi igazságtalanságokat és az elnyomást jelképezték, esetleg gúnyt űztek a lovagokból, ám elképzelhető, hogy csupán a középkori humor egyik megnyilvánulásai voltak. Ez utóbbi elképzelést támogatja Carl Pyrdum, a Got Medieval szerzője, aki szerint az egyszerű ember úgy gondolhatta, a „páncélozott állat” ugyanolyan együgyű mint a vasba öltözött lovag.

Lisa Spangenberg brit középkorász szerint a lovag páncélos csigával való küzdelme a lassan elmúló időre, vagyis az elkerülhetetlen halálra emlékeztethetett. Ahogyan a Zsoltárok könyvének 58. zsoltára mondja: „Istenem, zúzd össze szájukban fogukat, Uram, törd össze az oroszlánok állkapcsát! Hadd folyjanak szét, mint a kiömlött víz, hervadjanak el, mint a letiport fű. Múljanak el, ahogy elmúlik a csiga, s mint az asszony elvetélt magzata, amely a napot nem látja meg soha!”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban