2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Meztelenkedés, nyilvános korbácsolás és a csaló Nero – ilyenek voltak az ókori olimpiák

2016. augusztus 5. 14:33

Csalás, ujjtörés és halál

Az ökölvívás, a birkózás és a kettő keveréke, a pankráció szintén szorosan kapcsolódott a valódi harchoz.  A bokszolók bőrszíjakból készített kesztyűt viseltek, és mivel nem létezett ring, nem tudták sarokba szorítani ellenfelüket, és a végtelen terület egyben a verseny időtartamát is meghosszabbította. Ha a viadal órákig elhúzódott, akkor a bokszolók megegyezhettek, hogy bemosnak egyet egymásnak, miközben a másik nem védekezik.

Legalább egy esetben haláleset is előfordult az ökölvívóversenyek során. Pauszaniasz beszámol róla például, hogy egy Damoxenosz és egy Kreugasz nevű versenyző viadalán előbbi kinyújtott újjakkal felhasította ellenfele bőrét, és kiszakította a beleit. A birkózás és a pankráció is brutális küzdelemmel járt. A birkózóknak háromszor kellett a földre vinniük ellenfelüket a győzelem érdekében, és mivel nem voltak súlycsoportok, a nagyobb tömegű sportolók óriási előnnyel indultak. A pankrációban a harapáson és az ellenfél bőrének körömmel való felsértésén kívül minden megengedett volt. Egy „Ujjhegy úr” néven ismert versenyző arról volt ismert, hogy már a küzdelem elején eltörte ellenfele ujjait, hogy világossá tegye, ki a mérkőzés egyértelmű esélyese. Egy másik versenyző ellenfelei bokáját csavarta ki. 

A versenyszámok gyakori brutalitása ellenére – paradox módon – az olimpiák időszaka a rövid béke heteit jelentette az egymással gyakorta hadban álló városállamok életében. Az olimpikonok szabadon utazhattak a játékok idején, a részt vevő államoknak pedig be kellett szüntetniük ellenségeskedésüket. Mivel az 5. századtól kezdve Észak-Afrikából, Kis-Ázsiából, az Ibériai-félsziget nyugati részéről és a Fekete-tengertől is érkeztek atléták, a fegyverszünetet idejét háromhónaposra hosszabbították meg. A rendelkezést megszegőknek bírságot kellett fizetniük Zeusz olümpiai templomában.

Zeusznak számos szobrot emeltek, és ökröket vágtak le a tiszteletére a versenyek idején. Az i. sz. 2. századra az összegyűlt hamvak már hét méter magasan álltak. A játékok kezdetén az atléták Zeusz előtt tettek esküt. A sportolók testvérei, apjai, valamint edzői szintén Zeusz előtt tettek esküt arról, hogy betartják a szabályokat, valamint arról, hogy a versenyzőket legalább tíz hónapon át készítették fel a viadalokra.

A játékok persze ettől függetlenül nem voltak mentesek a csalástól. Voltak birkózók, akik olívaolajjal kenték be a testüket, hogy ellenfeleik ne találjanak fogást rajtuk, de emellett a bírák, valamint a versenytársak lefizetése is bevett szokásnak számított. Akiket tetten értek, nyilvánosan megkorbácsolták és bírság fizetésére kötelezték, szégyenüket pedig felirattal ellátott, a versenyzők stadionhoz vezető útja mentén felállított szobrokkal tették még hangsúlyosabbá. Az ókori olimpiák számos aspektusához hasonlóan a NOB feltehetően ennek a szokásnak a felélesztését sem tervezi.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
PankrátorokKocsiverseny
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár