1956. október 30-án a Köztársaság téri budapesti pártbizottság védői Mező Imre vezetésével már kb. két órája harcban álltak a legalább ötszörös túlerőben lévő ostromlókkal.
A helyzeti előnyük nyilvánvaló volt: bár a felkelők minden irányból támadtak, a kézifegyverekkel szemben az épület falai megfelelő védelmet nyújtottak. Az objektumot megközelíteni pedig túlságosan kockázatosnak bizonyult: csak a támadók szenvedtek veszteségeket. Ekkor azonban a Mosonyi utca felől megjelent egy T-34-es, Kossuth-címeres mindmáig azonosítatlan harckocsi, amely az Erkel színház mellől tűz alá vette a pártházat. Bár a gyakorlatlan kezelők csak kb. tízpercenként lőttek egyet-egyet, az ágyúlövedékek nagy rombolást végeztek, egyes helyiségek ki is gyulladtak. A páncélossal szemben a védőknek nem volt fegyverük, egy részük a tűzoltással foglalkozott, mások megsérültek, és kidőltek a sorból.
