2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Mesterségük címere: Budapest – akiknek a főváros legkiemelkedőbb épületeit köszönhetjük

2020. július 6. 16:48 Ács Tibor Adrián

Schickedanz Albert (1846–1915)

„Játékos gyönyörködéssel rajzolgatta klasszikus művészettől és reneszánsztól megihletett ornamentumait, oszlopfejeit és az építészet egyéb díszítő motívumait” – írta a galíciai Bielsko Bialában a német származású, de magát magyarnak valló családban születő építészről kritikusa a Nyugat hasábjain. Schickedanz a szakmát Karlsruhéban, majd Bécsben sajátította el, Pestre 1868-ban került.

Először Ybl irodájában kezdett dolgozni, 1879-től titkári állást kapott az akkori Magyar Iparművészeti Múzeumban, majd 1884-től a Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda építészeti rajz- és alaktantanára volt. Neki köszönhetjük a Hősök tere kialakítását, középen a Millenniumi emlékművel,  bal oldalon a Szépművészeti Múzeum palotájával, jobbra pedig a Műcsarnok épületével.

A Millenniumi emlékmű Schickedanz Albert és Zala György közös munkája. A félkör alakú oszlopcsarnok oszlopai  között 14 magyar király és erdélyi fejedelem szobra áll, a félkör középpontjában, a 30 méter magas oszlopon Gábriel arkangyal szobra látható, aki a monda szerint megjelent Szent István király álmában, és elhozta neki a koronát.

Hauszmann Alajos (1847–1926)

Ybl Miklósnak meg kellett halnia ahhoz, hogy Hauszmann élete egyik fű művét megalkothassa. Budapesti, berlini, majd olaszországi tanulmányait követően érkezett vissza a fővárosba. Az építész 1868-tól a Műegyetem tanára volt több mint 40 éven keresztül. Hauszmann korai munkáit az olasz reneszánsz jellemezte, amit később barokk, majd szecessziós elemekkel ötvözött.

Számos vidéki és budapesti lakóházat, középületet, villát tervezett. Ybl halála után őt bízták meg a budai királyi palota átépítésének megtervezésével és annak lebonyolításával, amelyért később megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét, 1918-ban pedig IV. Károly magyar király a „velenczei” nemesi előnevet adományozta neki. Az eklektikus építészet nagy mesterének alkotása a Kúria számára készült igazságügyi palota (jelenleg a Néprajzi Múzeum), a Műszaki Egyetem főépülete és a Szent István Kórház is.

Az Erzsébet körút 9–11. szám alatti New York-palota 1894 októberében nyílt meg Hauszmann Alajos, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. Az eklektikus stílusú négyszintes épület földszintjén helyet kapó kávéház a századelő irodalmi életének központja volt. Városi legenda, hogy a megnyitása napján a budapesti bohém írók a Dunába dobták a kávéház kulcsait, hogy az éjjel-nappal nyitva lehessen.

Alpár Ignác (1855–1928)

„Na, de Ignác! Nem szégyelli magát? Mit csinált maga itt?” – állítólag így kiáltott fel Alpár Ignác felesége, amikor 1910-ben megpillantotta férje legújabb munkáját, az osztrák Anker Biztosító Társaság újdonsült Deák téri palotáját. Stöckl néven született a budapesti Józsefvárosban, édesapja asztalosmester volt, az ő cége készítette a Feszl Frigyes által tervezett pesti Vigadó ablakait. Kezdetben kőművesinasként dolgozott Hauszmann irodájában, majd a mesterséget Berlinben sajátította el.

Külföldi tanulmányútjai és munkái után 1882-ben – már Alpár vezetéknévvel – tért haza a Műszaki Egyetemre oktatni. A hírnevet a reneszánsz és a barokk elemekkel alkotott, historizáló stílusú középületei hozták meg a számára. Közel 130 épülete található meg a történelmi Magyarország különböző pontjain. Alpár számos megyeházát, középiskolát, templomot, fürdőt, bérházat, kastélyt tervezett, munkájával jelentősen formálva a mai Budapest képét. Az 1890-es években pályafutásának legnagyobb sikerét a millenniumi kiállításra készült Vajdahunyad várával érte el, de a nevéhez fűződik a Szabadság tér arculatának kialakítása is a Tőzsdepalotával (egykori tv-székház) és a Magyar Nemzeti Bank főépületével együtt.

A grandiózus és a sokak szerint „pöffeszkedő” épületet, amely az Anker Társaság nagyságát volt hivatott szimbolizálni, még átadása után is sokáig kritizálta a köznyelv. 1941-ben a főváros úgy határozott, hogy a környezetükből kirívó épületeket – az Anker-palotát is – a kedvezőbb városkép érdekében át kell építeni. A „lefejezéstől” a háború kitörése mentette meg az épületet.

A cikk a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával valósult meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár