Mesmer egy mágikus erő létezésében hitt, de a hipnózis atyja lett

A 204 évvel ezelőtt, 1815. március 5-én elhunyt német orvos, Franz Anton Mesmer egy olyan mágikus erő létezésében hit, amely átjár  minden élőt és élettelent nemcsak a Földön, de az egész univerzumban is. Szentül hitte, hogy ez az erő gyógyító hatású: Mesmer praktizálása során rengeteg követőre és rajongóra tett szert, de elméleti és gyakorlati munkásságát tudós kortársai nagy része egyszerű sarlatánságnak tartotta.

A Mesmer, a „magnetizáló” 1766-ban kezdte el orvosi pályafutását Bécsben. Egy gazdag özvegyasszonnyal kötött  házassága folytán magas társadalmi státuszba került, így páciensei a  bécsi elit legmagasabb köreiből kerültek ki.

1774-ben a 40 éves Mesmer karrierje egy csapásra híres lett, köszönhetően Francisca Österlin hisztériás rohamainak, amelyek kezelése végett Mesmer egy vas tartalmú italt állított elő és itatott meg a nővel. Miután a hölgy lenyelte az elegyet, Mesmer mágnes rudakat rakott Österlin kisasszony bizonyos testrészeire. A kezelés lenyűgözte a hölgyet, aki egy különleges jelenségről számolt be Mesmernek: úgy érezte mintha egy mágikus folyadék áramolna a testében. A mágneses gyógymód éreztette hatását, a nő panaszai enyhültek.

Mesmer vérszemet kapva, hamarosan elhagyta a vas tartalmú ital és a mágnesek használatát, és pusztán kezei magnetikus erejére támaszkodva irányította az enigmatikus mágneses folyadékot páciensei testében. Kezelései folytán nyert tapasztalatokat felhasználva megalkotta az „állati mágnesesség” (magnétisme animal) elméletét, amely szerint a betegségek akkor alakulnak ki, ha az emberi szervezet nem tartalmaz elegendő mágneses nedvet, vagy a szervezetben valamiféle blokk meggátolja annak szabad áramlását.

A varázslatos gyógymód híre hamar elterjedt a császári városban és Mesmer rendelőjét ellepték a gyógyulni vágyó emberek. De ahogy az lenni szokott, a minden tudományos alapot nélkülöző kezelés valójában nem volt csodaszer, és amikor a mester képtelen volt meggyógyítani egy lány feltételezhetően pszihoszomatikus vakságát, kitört a botrány. Skandallum ide vagy oda, Mesmer nem esett pánikba, hanem egyszerűen szedte a sátorfáját és feleségét hátrahagyva Bécsből Párizsba költözött, ahol szintén nagy népszerűségnek örvendett elsősorban a csodákra fogékony hölgyek köreiben.

Szerencsétlenségére azonban a féltékeny férjek és lányaik jó hírneve miatt aggódó apák egyre bizalmatlanul szemlélték a csodadoktor általuk túlságosan is intimnek tartott tevékenységét. A párizsi tudományos élet is megmozdult, és vizsgálatokat indított Mesmer módszereinek hatékonyságát illetően, de tudományos érvekkel nem tudták alátámasztani a mindent átható éltető energia, az „állati mágnesesség”, a mesmerizmus létét. Mit volt mit tenni, Mesmer újra lelépett a színről és a Boden-tó melletti Meersburgban telepedett le, ahol 1815-ben bekövetkező haláláig élt.

Bár a tudományos világ diszkreditálta elméletét, a „mágneses fluidum” bűvkörében élő Mesmer kezelései során öntudatlanul, egyfajta szuggesztiós technikát alkalmazott és ezzel lerakta  hipnózis alapjait.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
• Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
• Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
• Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
• A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok