2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Mérgező búvárruhával és robbanó tengeri csigával is tervezte a CIA Fidel Castro megölését

2021. február 5. 08:05 Múlt-kor

Robbanó kagyló, mérgezett szivar

A fent említett jelentések a kubai vezér karakterének „legyilkolása” mellett, több, az életére törő merénylet tervét is felfedték. Néhány ezek közül ma már sokkal inkább tűnhet egy hollywoodi film elemének, mint valós akciótervnek.

Az elképzelések között szerepelt például egy mérgezett szivar eljuttatása Castróhoz. A preparátum elkészült ugyan, de alkalmazásra nem került sor. Aztán méregkapszulákat juttattak el Castro egyik szeretőjéhez, azonban ez a gyilkos akció is kudarcba fulladt. Ma már tudjuk, hogy felvették a kapcsolatot a maffiával is, azonban a „szakállas forradalmár” likvidálására tett kísérletek nem vezettek sikerre, így ennek az „együttműködésnek” is hamar befellegzett.

A Castro meggyilkolására tett próbálkozások azonban nem értek véget. Volt olyan javaslat, hogy az amerikai foglyok szabadon bocsátásával kapcsolatos tárgyalások során, egy bőrbetegséget okozó búvárruhát adjanak át Castrónak, azonban ez az elképzelés is dugába dőlt.

Egy talán még érdekesebb, a James Bond-filmekbe illő terv szerint egy olyan helyen, ahol Castro búvárkodni szokott, ritka tengeri kagylót helyeznek el, amely a felemelésekor felrobbant volna. Az akciót azonban nem tudták technikailag kivitelezni.

Felvetődik a kérdés, hogy ha Castro előtt valóban ismeretes volt, hogy ennyire meg akarnak szabadulni tőle, az mennyiben motiválta őt abban, hogy a Szovjetunióval egyre szorosabb kapcsolatot építsen ki.

Tény, hogy a Castro számára szükséges támogatást és biztonságot az USA hidegháborús riválisa adta meg, ami azonban 1962-ben a korszak egyik legfélelmetesebb incidenséhez, a kubai rakétaválsághoz vezetett. A szovjetek csapatokat és atomfegyvereket telepítettek Kubába, amit az amerikai kémrepülők észleltek is.

Nyilvánvaló, hogy az orosz befolyás és katonai jelenlét Kubában mennyire élesen szemben állt az Egyesült Államok politikai elképzeléseivel és a Monroe-doktrínában megfogalmazottakkal. Végül az atomháború szakadékának széléről sikerült visszatáncolni: az oroszok elszállították rakétáikat azon ígéretért cserébe, hogy az Egyesült Államok nem támadja meg többé Kubát, és eltávolítja Törökországba telepített fegyvereit.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
„Legyen úgy írva, hogy olvasható legyen”: a Monroe-doktrína az Egyesült Államok tengeri erejére alapozva egy századfordulós karikatúránFidel Castro két bajtársával a kelet-kubai Sierra Maestra hegyvidékén, a hatalomátvételt megelőzően az amerikaiak által támogatott diktátor, Fulgencio Batista elleni gerillaháború idejénFidel Castro szónokol a tömegnek a Batista-rezsim összeomlásának napjaiban, 1959.Kubai ellenforradalmárok, a 2506-os rohamdandárnak nevezett egység tagjai elfogásuk után a félresikerült Disznó-öbölbeli akciót követőenHavanna népe üdvözli Castrót, 1959.A kubai vezér alámerülni készül
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár