2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Mérgező búvárruhával és robbanó tengeri csigával is tervezte a CIA Fidel Castro megölését

2021. február 5. 08:05 Múlt-kor

Castro bedrogozása és szakálltalanítása

A hidegháború véget vetett a jószomszédi politikának. Intervenciók zajlottak Guatemalában, a Dominikai Köztársaságban és Chilében is. A legnagyobb kihívást azonban Kuba és Castro jelentette. A kommunizmus és Amerika-ellenesség terjedése, és az ezzel társuló szovjet befolyás az USA érdekszférájában – ráadásul mindössze 90 mérföldre Florida partjaitól – a Monroe-elv alapvető tételét kérdőjelezte meg.

A kubai piacokhoz nem lehetett szabadon hozzáférni, és megvolt a lehetősége annak is, hogy a kommunizmus tovább terjed, veszélyeztetve a doktrínában (és a kiegészítésben) meghatározott szeparációt a féltekék között. Ugyanakkor, mint látni fogjuk, bizonyos esetekben egy kommunista Kuba komoly katonai veszélyt is jelenthetett az Egyesült Államok számára.

A „kubai problémára” az Egyesült Államoknak megoldást kellett találnia. Castro megdöntésével már nem sokkal a kommunista vezető hatalomra jutását követően is foglalkoztak, azonban a kérdés John Fitzgerald Kennedy elnöksége alatt került igazán előtérbe. A kommunizmus terjedésének megállítására Kuba gazdasági és politikai izolációja volt az egyik lehetőség, kiegészítve a régió más országainak nyújtott támogatással és a velük való együttműködéssel a modernizálódás és demokrácia fejlődésének elősegítése érdekében.

Ez azonban nem hozhatott gyors megoldást, ezért más lehetőségeket kerestek. Szabotázsakciók indultak, támogatták a kubai emigráns csapatok szerveződését, ezzel egyre közelebb sodorva Kubát a szovjet táborhoz. A legismertebb próbálkozás Castro hatalmának megdöntésére az 1961 áprilisában végrehajtott Disznó-öbölbeli invázió volt, ez azonban óriási és látványos kudarcot jelentett az Egyesült Államok számára.

Ám korántsem ez volt az első terv és kivitelezett akció Castro ellen. A Frank Church szenátor által vezetett kongresszusi vizsgálóbizottság 1975-ben legalább nyolc, a CIA-hoz kapcsolható merénylet tervét tárta fel. 1993-ban pedig nyilvánosságra hoztak egy korábban titkosított 1967-es jelentést is, amely a Castro elleni merényletekkel foglalkozott, és amelyből további részletekre is fény derült.

A Church-bizottság jelentése szerint az első tervek nem a vezető életének kioltását célozták, hanem Castro karizmatikus megjelenését próbálták aláásni beszédeinek szabotázsán keresztül. Egyes elképzelések szerint a Castro beszédét sugárzó stúdióban az LSD-hez hasonló hatású kémiai anyagot juttattak volna a levegőbe, illetve olyan szivarokat adtak volna Castro kezébe, amelyeket korábban dezorientációt kiváltó anyaggal kezeltek.

Fény derült olyan tervre is, amelyben Castro imázsát akként próbálták lerombolni, hogy cipőjére olyan anyagot kennek, amelynek hatására Castro híres szakálla hullott volna ki. A jelentés szerint az ehhez szükséges hozzávalókat be is szerezték, állatokon is tesztelték, aztán az akció kivitelezésével mégsem próbálkoztak.

Az 1961-es, kudarcba fulladt invázió után sem adták fel a kubai vezér hatalmának megdöntésének tervét, sőt. Kennedy elnök jóváhagyta az Operation Mongoose elnevezésű hadműveletet, amelynek célja nem csak az volt, hogy a kommunista uralmat megdöntsék, hanem az is, hogy olyan felkelést vagy zendülést idézzenek elő, amely Amerika-barát vezetést állít Kuba élére.

A művelet keretében szabotázsakciókat terveztek, és előtérbe kerültek a propagandisztikus és pszichológiai hadviselési módszerek. Az egyes akciók, például a kubai emigránsok által vezetett felkelések támogatása – ha célul nem is tűzték ki meggyilkolását – Castro halálának lehetőségét is magukban hordozták. Az alapvető kérdés azonban, hogy a legfelsőbb amerikai körök mennyire tudtak az ilyen jellegű konkrét törekvésekről, esetleg mennyiben támogatták azokat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
„Legyen úgy írva, hogy olvasható legyen”: a Monroe-doktrína az Egyesült Államok tengeri erejére alapozva egy századfordulós karikatúránFidel Castro két bajtársával a kelet-kubai Sierra Maestra hegyvidékén, a hatalomátvételt megelőzően az amerikaiak által támogatott diktátor, Fulgencio Batista elleni gerillaháború idejénFidel Castro szónokol a tömegnek a Batista-rezsim összeomlásának napjaiban, 1959.Kubai ellenforradalmárok, a 2506-os rohamdandárnak nevezett egység tagjai elfogásuk után a félresikerült Disznó-öbölbeli akciót követőenHavanna népe üdvözli Castrót, 1959.A kubai vezér alámerülni készül
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár