Megújul és bővül Magyarország első szabadtéri múzeuma Zalaegerszegen

A Göcseji Falumúzeum 1968-ban nyitotta meg kapuit, az elmúlt fél évszázad alatt azonban megváltozott a múzeumi kultúra miatt fontos szemponttá vált, hogy a szabadtéri kiállítóhelyen a látogatók interaktív élményekhez jussanak - közölték a skanzenben tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.

Tolvaj Márta a projektért felelős önkormányzati főtanácsadó kiemelte: a város és a múzeumi szakemberek régi vágya volt, hogy a skanzen épületegyüttese komplex módon mutassa be a 19. század végének és a 20. század első harmadának Göcsejre jellemző építészeti és néprajzi értékeit.

A főtanácsadó emlékeztetett rá: az áprilisban elhunyt Fekete György belsőépítész, iparművész, a nemzet művésze a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnökeként szívügyének tekintette a falumúzeum fejlesztését.

A csaknem a 150 millió forint európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás tovább növeli a város turisztikai vonzerejét - hangsúlyozta Bali Zoltán, Zalaegerszeg alpolgármestere.

Kifejtette, hogy a jövő technológiája, a zalai megyeszékhelyen megvalósuló gazdasági fejlesztések mellett az is fontos feladat, hogy a hagyományokat megőrizzük a következő generációi számára. Az értékmegőrzésre a Göcseji Falumúzeum - amely a város egyik emblematikus helyszíne - kiváló lehetőséget ad.

Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz) rámutatott, hogy az interaktív szabadtéri kiállítóhelyen hitelesen lehet bemutatni, hogy a múltban milyen körülmények közt éltek a göcseji emberek.

A TOP keretében felújítják a Holt-Zala partján álló kétszintes, műemléki Hencz-malom épületének a homlokzatát, a holtág partjára pákászkunyhót telepítenek: a nyeregtetős nádtetős faépítmény egykoron a halászemberek lakhelye volt.

A Hencz-malomtól északra, a szigetközben található kástut áthelyezik, a 19. századi éléskamra a parasztporták közelében kap majd helyet. A falumúzeum területén felépítik a Rám településen található kápolna hasonmását.

A szabadtéri kiállítóhelyen temetődombot emelnek, ahol a megmentett fejfákat és az I. világháborús keresztet helyezik el. A bejárat előtt álló Szabolcs Péter szobrászművész Király és Királynő című bronzszobrát és az alkotás elemeit áthelyezik a múzeum területére.

Makovecz Tamás, a településrész önkormányzati képviselője arról számolt be, hogy a múzeumi fejlesztésekről, köztük a tervezett közmű-rekonstrukcióról a környéken élőket is tájékoztatták, így a kivitelezési munkák társadalmi konszenzussal tudnak megvalósulni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban