Megtört a korszellem ellenállásán II. József modernizáló lendülete

Mária Terézia legidősebb fia már félévesen, királyi anyja karjain ízelítőt kapott a politikából: a legenda szerint az osztrák örökösödési háború idején szorult helyzetbe került királynő csecsemő fiát is bevitte a magyar diéta ülésére, s a meghatódott rendek „életünket és vérünket!” felkiáltással fogadtak neki hűséget (bár a rossz nyelvek szerint azt is hozzátették, hogy a zabunkat nem).

József kiváló nevelésben részesült, fiatalon Falkenstein gróf néven bejárta Európát, egyebek között Franciaországot is. Kerülte a pompát, a társaságot, az általa léhának tartott szórakozásokat, regények helyett gazdasági és filozófiai műveket olvasott. Tizennyolc éves korától részt vett az államtanács ülésein, 1764-ben római király, egy év múlva német-római császár és anyja mellett társuralkodó lett.

A szerelemben igencsak balszerencsésnek bizonyult: 1760-ban dinasztikus okokból ugyan, de szerelmi házasságot kötött Izabella pármai hercegnővel, aki 1763-ban második gyermekükkel várandósan himlőt kapott és meghalt.

József anyja nyomására két évvel később feleségül vette Mária Jozefa bajor hercegnőt, akivel közös témát nem talált, és testi vonzalom sem fűzte össze őket. Boldogtalan feleségétől két évvel később szintén a himlő szakította el, József még a temetésre sem ment el. Soha többé nem nősült meg, s amikor egyetlen lánya hétévesen meghalt, végképp az államügyekhez menekült.

Amikor 1780-ban, anyja halála után trónra lépett, szétfeszítette a tettvágy. A felvilágosodás gyermekeként soknyelvű, soknemzetiségű országait egységes, centralizált és rendi kiváltságoktól mentes, korszerű birodalommá akarta átgyúrni, figyelmen kívül hagyva az eltérő alkotmányokat, hagyományokat és sajátosságokat.

Hogy esküje ne korlátozza, Magyarországon meg sem koronáztatta magát, így lett belőle „kalapos király”. A magánéletben és a politikában is a célratörés, a külsőségek és a mások helyzete iránti érzéketlenség jellemezte, birodalmát kopott öltözetben, legendás gyűrött kalapjában járta.

Politikája, melyet jozefinizmusnak nevez az utókor, a felvilágosult abszolutizmus szellemében zajlott, rendeletekkel kormányzott, ezekből összesen hatezret adott ki. 1781-ben hozott türelmi rendelete a nem katolikusoknak szabad vallásgyakorlást és hivatalviselési lehetőséget adott, feloszlatta a nem betegápoló vagy tanító szerzetesrendeket, a pápai bullák kihirdetését előzetes jóváhagyásához kötötte (placetum regium). Az intézkedései miatt Bécsbe utazó VI. Piusz pápát tisztelettel fogadta, de semmiben sem engedett neki.

II. József és öccse, a trónon őt követő Lipót (Kép forrása: Wikipédia / Thaler Tamas / CC BY-SA 4.0)

Takarékossági intézkedéseket hozott, racionalizálta az államszervezetet, és enyhített a cenzúrán. Egységes jogrendszert vezetett be, eltörölte a halálbüntetést, átszervezte a bíróságokat, Magyarországon hatalmas felháborodást kiváltó 1784. évi nyelvrendelete a latin helyett a németet tette hivatali nyelvvé.

József nem csak reformok révén igyekezett birodalmát nagyobbá és erősebbé tenni. Megkísérelte Bajorország megszerzését, de szembekerült II. Frigyes porosz királlyal, s le kellett tennie tervéről. 1787-től az oroszok oldalán a törökökkel hadakozott, az osztrák hadaknak 1789-ben sikerült bevenniük Belgrádot.

Az egész birodalmat felbolygató intézkedései Magyarországon ütköztek a legnagyobb ellenállásba, ezt letörendő 1784-ben Bécsbe vitette a Szent Koronát. 1785-ben megszüntette az ellenállás fészkének tartott vármegyerendszert, az országot tíz kerületre osztotta, amelyek élére királyi biztosokat állított.

Ugyancsak 1785-ben kiadott jobbágyrendelete eltörölte a jobbágy megnevezést, lehetővé tette a szabad költözést, lehetőséget adott a szabad hivatásválasztásra, és csökkentette az úriszék hatáskörét. Az (egyébként országszerte bojkottált) első magyarországi népszámlálást is ő rendelte el.

Élete utolsó éveiben aláásta egészségét a hadakozás, a táborozás, a császár súlyos betegen érkezett haza a frontról, birodalma forrongott. 1790. január 28-án halálos ágyán egy tollvonással valamennyi rendeletét visszavonta, kivéve a jobbágyságról, a vallási türelemről és a lelkészállításról szólókat, s helyreállította a magyar alkotmányt. Egy hónappal később, 1790. február 20-án halt meg Bécsben, a trónon öccse, II. Lipót követte.

A jó szándékú, de a reálpolitikával nem törődő uralkodót Ausztriában a népek jótevőjének, a modernizáció harcosának látták, míg Magyarországon a szerzett jogok csorbítójának. Reformjai jogosak és előremutatóak voltak, de türelmetlensége és erőszakossága szinte minden társadalmi réteget maga ellen hangolt. Érdekesség, hogy Budapesten és Bécsben is a nyolcadik kerület (Józsefváros, illetve Josefstadt) viseli a reformer uralkodó nevét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is
• Mit csinált Krisztus Márta és Mária házában?
• Jézus Krisztus három megjelenését ünnepli a kereszténység vízkeresztkor
• Számos módszerrel igyekeztek kiszámolni Jézus születésének valódi időpontját
• A bibliai idők távolsági kereskedelméről mesélnek a Jeruzsálemben talált elefántcsont díszítések
• A reformációnak és a magyar irodalmi nyelvnek is utat tört Károlyi Gáspár Bibliája
• A középkori krónikák szerint Isten március 18-án fogott neki a teremtésnek
• Gáspár, Menyhért, Boldizsár és a betlehemi csillag – mit ünneplünk vízkeresztkor?
• Évezredek óta hiába kutatják a bibliai frigyláda hollétét