Megtehette volna Mussolini, hogy magára hagyja Hitlert a második világháborúban?
2021. február 12. 08:06 Múlt-kor
Korábban
Se veled, se nélküled
Egy hónappal később, 1936 júliusában kitört a spanyol polgárháború. Mussolini Hitlerhez hasonlóan a nacionalisták oldalára állt, és a két diktátor között szoros együttműködés alakult ki. Mussolini 1937 szeptemberében látogatást tett Berlinben, ami nagy hatással volt rá, hála a berlini utakat szegélyező lelkes tömegnek, akik „Duce! Duce!” kiáltásokkal fogadták az olasz vezetőt. Olaszország november 6-án csatlakozott a bolsevizmus ellen életre hívott antikomintern paktumhoz, Mussolini pedig az év végén bejelentette, hogy Olaszország kilép a Népszövetségből.
Úgy tűnt, a két diktátor végleg egymásra talált, a kapcsolatuk 1938 elején azonban ismét megromlott. Mussolini március 11-én kapott egy levelet Hitlertől, amelyben a Führer figyelmeztette, hogy az Anschluss már nem várat sokat magára. A német vezető az ország bekebelezését azzal indokolta, hogy „a németekkel rosszul bánnak Ausztriában”. Ezt a kifogást bármelyik országgal szemben felhozhatta volna, amelyikben német kisebbség élt, így akár Olaszországgal szemben is. A felháborodott Mussolini ekkor fontolóra vette, hogy véget vet a Németországgal való barátságnak, ám az angol–olasz közeledés tiszavirág-életűnek bizonyult.
Mussolini az 1938. őszi Szudéta-válság idején már ismét Hitler mellett állt. A Ducét azonban frusztrálták a folyamatos német sikerek, és mivel nem akart lemaradni, 1939 áprilisában lerohanta Albániát. Ezúttal Hitler dühöngött, mivel Mussolini nem tájékoztatta a tervéről a Führert (aki egyébként ugyanúgy csak késéssel jelentette be a Ducénak Csehszlovákia elfoglalását).
Elképzelhető-e, hogy ezek a viták komoly viszállyá alakulhattak volna? Vajon mi történt volna, ha a két ország nem írja alá 1939 májusában az Acélpaktumot, amely szerint ha valamelyik fél háborúba bonyolódik, a másiknak kötelessége minden segítséget megadni neki?
Mussolini félt egy európai háborútól, ugyanis tudta, hogy országa legkorábban 1943-ra tudna felkészülni a fegyveres konfliktusra. Olaszország végül viszont már 1940-ben belépett a háborúba, Mussolini ugyanis nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy ő is kivegye a részét a már legyőzött Franciaország elleni sikerből.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- Gondtalan szórakozásunkért felelt 36 éven át a Széchenyi-hegyi tévétorony tegnap
- 10 tény a burgonyáról tegnap
- A Szent Jobb viszontagságos útjai államalapítónk halálától a végső hazatérésig tegnap
- Egyszerre él zsarnokként és jóságos királyként a magyarság emlékezetében I. Ferenc József tegnap
- A társadalmi konvenciók nem szabhattak gátat az első magyar egyetemi tanárnő karrierjének 2022.08.17.
- Az MNL augusztus 20-i nyílt napja a 800 éves Aranybulla előtt tiszteleg 2022.08.17.
- A zsarnok apa árnyékában, katonaszökevényből lett filozófuskirály II. (Nagy) Frigyes 2022.08.17.
- Meghalt A tengeralattjáró és a Trója rendezője, Wolfgang Petersen 2022.08.17.