Megtalálták a bibliai Dávid királynak menedéket nyújtó filiszteus várost Izraelben
2019. július 9. 13:40 MTI
Megtalálta és azonosította egy nemzetközi kutatócsoport a bibliai Ciklág városát, ahová Saul király elől menekült Dávid király - jelentette az izraeli média hétfőn. A régészek a feltárt cserépedények, a szénizotópos kormeghatározás, valamint az egymás feletti rétegek tartalma alapján megállapították, hogy 3000 éve a bibliai város feküdt a Kirját Gat és Lakis közötti Khirbet al-Rai nevű dombon, ahol 2015 óta végeznek ásatásokat.
Korábban
Eredményeiről hétfőn tette közzé tanulmányát a Jeruzsálemi Héber Egyetem, az izraeli régészeti hatóság (IAA) és a Sydney-i Macquarie Egyetem közös kutatócsoportja.
A bibliai történet szerint a Gat városában uralkodó filiszteus Akis király menedéket nyújtott Dávidnak közös ellenségük, Saul király elől. Dávid 14 hónapig élt Ciklágban hatszáz családból álló udvartartásával, majd királlyá lett Hebronban.
Távollétében Ciklágot feldúlták a sivatagi nomád amálékiak, akik elhurcolták a város kincseit, valamint a nőket és a gyermekeket. Dávid üldözőbe vette őket és visszaszerezte zsákmányukat, kiszabadította az elrabolt embereket.
Joszef Garfinkel professzor, a Jeruzsálemi Héber Egyetem Régészeti Intézetének vezetője, Szár Ganor (IAA), valamint a Macquarie Egyetemen kutató Kyle Keimer és Gil Davis szerint a Khirbet al-Rai nevű dombon minden megtalálható a bibliai Ciklág történetének jellemzői közül.
A szerves maradványok szénizotópos kormeghatározása alapján az alsó rétegben talált, olaj és bor tárolására szolgáló cserépedények a Kr. e. 12-14. században készültek.
Ezek az edények a többi filiszteus városban, Asdódban, Askelonban, Ekronban és Gatban talált cserépamforákhoz hasonlatosak, vagyis ebben a korban egy filiszteus város feküdt ezen a dombon, ami egybeesik a filiszteus Akis király uralkodásával.
A felette lévő, Kr. e. 10. századi régészeti rétegben talált edények az izraeli törzsek tárgyi kultúrájának jegyeit hordozzák. Ezt a Dávid-kori települést feldúlták és felégették, ami egybevág az amálékiak támadásával, amelyet a Biblia örökített meg.
A Ciklág szokatlan, nem helyi, kánaánita név, ami szintén filiszteus eredetre utal. A napokban megjelent archeogenetikai régészeti kutatás szerint a filiszteus törzsek Európa déli részéről érkezhettek Izrael földjére a Kr. e. 2. évezred utolsó századaiban.
Ciklágot már több régészeti lelőhelyen megpróbálták azonosítani, de az eddig javasolt helyeken, Tel Halifnál és Tel Sévánál nem találták meg egymás mellett a filiszteus és az izraeli törzsek Dávid-kori letelepedését bizonyító réteget.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Lenyűgöző képeken mutatjuk meg régi korok üde tavaszait 17:05
- Tömeggyilkosságok kísérték a bori munkaszolgálatosok felszabadulását 16:08
- Rengeteg hibája ellenére új távlatokat nyitott meg a régészetben Heinrich Schliemann 14:27
- Csontváry, Renoir és Gulácsy a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria idei húzónevei 13:19
- Évszázadok gasztronómiáját mutatja be a francia királyok mesterszakácsának receptgyűjteménye 11:24
- Bordatöréssel indult az afrikai sivatagok magyar felfedezőjének pályafutása 09:50
- Még 72 évesen is nősülni akart Goethe, a fausti lélek tökéletes ismerője 09:05
- Amikor egy korsó sörért is rögtönítélő bíróság előtt találhatták magukat a magyarok tegnap