Megtalálhatták a maják és a spanyolok utolsó csatájának helyét

A kutatók számára nem volt meglepő, hogy a tárgyak a víz alatt vannak: a maja hiedelemvilágban a víz különös jelentőséggel bírt, ugyanis ez volt a kilencrétegű alvilág, Xibalba („a csodálat helye”) kapuja. A lengyelországi Jagelló Egyetem régésze, Magdalena Krzemień által vezetett kutatócsoport több száz maja tárgyra bukkant a Petén Itzá nevű tóban, a Flores nevű sziget közelében. Lehetséges, hogy a szigeten helyezkedett el a maják egyik fővárosa is.

A leletegyüttes rendkívüli jelentőséggel bír, mivel a sziget spanyol uralom alá kerülése előtti utolsó ütközet maradványait jelentheti. A korábbi feltételezések a csata helyszínét nyugatabbra helyezték. „Az írott források és kicsit a megérzéseink szerint terveztük meg a merüléseket” – mondta Krzemień. „Azokat a helyeket akartuk megvizsgálni, amelyek fontosnak tűnnek az itza maja csoport történetében”.

A tó felszíne alatt a kutatók olyan tárgyakat is találtak, amelyek a maja temetkezési és áldozati rituálékra jellemzők, mint például tömjénfüstölőket, üvegpengéket és kerámiaedényeket, ezek közül néhány állati csontokat is tartalmazott, de volt, amelyikre rituális jeleket véstek. A tárgyak arra mutatnak, hogy ez a hely egyfajta rituális központ is lehetett az itza maják számára.

„Ez igazán jó kezdetet jelent a szokásaik, hiedelmeik és kultúrájuk megismeréséhez” – mondta  Krzemień. A páratlan felfedezés ellenére azonban a kutatócsoport óvakodik a messzemenő következtetések levonásától a további vizsgálatok és kutatás előtt. Krzemień elmondása szerint a következő lépés annak megerősítése, hogy a helyszín valóban a tárgyak eredeti környezete – azaz annak kizárása, hogy esetleg máshonnan sodorhatta őket ide a víz. Ha ez kizárható, akkor kijelenthető lenne, hogy a tónak legalábbis ezen része szent volt a maja kultúra számára.

Ez azonban még nem minden. Az őslakos civilizáció áldozati tárgyaira bukkantak 600 kilométerre innen, Chichén Itzá ősi maja városánál is, amely a mai Mexikó területén található. Itt egy másik tudóscsoport bukkant titokzatos víz alatti barlangokra, ahol egy meglehetősen régi koponyát találtak, amelyben a maják tömjént égethettek. Guillermo de Anda, az expedíciót vezető régész elmondása szerint vélhetően emberáldozatról van szó, azaz a kivégzett ember levágott fejében égethettek tömjént, mielőtt a vízbe dobták. A szakértők szerint azonban nehéz megállapítani, pontosan mikor is ölhették meg a személyt.

A víz alatti barlangokat csupán nemrég fedezték fel, így de Anda csapata volt az első, akik átkutathatták azokat. A régész elképzelhetőnek tartja, hogy a barlangok egy cenotéhoz, azaz természetes vízmedencéhez vezethetnek, a maják ugyanis ezeket szent helyeknek tartották. Lehetséges, hogy Chichén Itzá legnagyobb piramisa, a spanyolul El Castillo („a vár”) névvel illetett, Kukulkán istennek szentelt templom alatt is lehet egy ilyen képződmény. Ez megmagyarázná azt is, hogy a város miért pont oda épült. Ahogy egyre több nyoma kerül elő a letűnt őslakos civilizációnak, úgy válik láthatóvá igazán, mennyire keveset is tudunk jelenleg a majákról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína