Megtalálhatták a maják és a spanyolok utolsó csatájának helyét

A kutatók számára nem volt meglepő, hogy a tárgyak a víz alatt vannak: a maja hiedelemvilágban a víz különös jelentőséggel bírt, ugyanis ez volt a kilencrétegű alvilág, Xibalba („a csodálat helye”) kapuja. A lengyelországi Jagelló Egyetem régésze, Magdalena Krzemień által vezetett kutatócsoport több száz maja tárgyra bukkant a Petén Itzá nevű tóban, a Flores nevű sziget közelében. Lehetséges, hogy a szigeten helyezkedett el a maják egyik fővárosa is.

A leletegyüttes rendkívüli jelentőséggel bír, mivel a sziget spanyol uralom alá kerülése előtti utolsó ütközet maradványait jelentheti. A korábbi feltételezések a csata helyszínét nyugatabbra helyezték. „Az írott források és kicsit a megérzéseink szerint terveztük meg a merüléseket” – mondta Krzemień. „Azokat a helyeket akartuk megvizsgálni, amelyek fontosnak tűnnek az itza maja csoport történetében”.

A tó felszíne alatt a kutatók olyan tárgyakat is találtak, amelyek a maja temetkezési és áldozati rituálékra jellemzők, mint például tömjénfüstölőket, üvegpengéket és kerámiaedényeket, ezek közül néhány állati csontokat is tartalmazott, de volt, amelyikre rituális jeleket véstek. A tárgyak arra mutatnak, hogy ez a hely egyfajta rituális központ is lehetett az itza maják számára.

„Ez igazán jó kezdetet jelent a szokásaik, hiedelmeik és kultúrájuk megismeréséhez” – mondta  Krzemień. A páratlan felfedezés ellenére azonban a kutatócsoport óvakodik a messzemenő következtetések levonásától a további vizsgálatok és kutatás előtt. Krzemień elmondása szerint a következő lépés annak megerősítése, hogy a helyszín valóban a tárgyak eredeti környezete – azaz annak kizárása, hogy esetleg máshonnan sodorhatta őket ide a víz. Ha ez kizárható, akkor kijelenthető lenne, hogy a tónak legalábbis ezen része szent volt a maja kultúra számára.

Ez azonban még nem minden. Az őslakos civilizáció áldozati tárgyaira bukkantak 600 kilométerre innen, Chichén Itzá ősi maja városánál is, amely a mai Mexikó területén található. Itt egy másik tudóscsoport bukkant titokzatos víz alatti barlangokra, ahol egy meglehetősen régi koponyát találtak, amelyben a maják tömjént égethettek. Guillermo de Anda, az expedíciót vezető régész elmondása szerint vélhetően emberáldozatról van szó, azaz a kivégzett ember levágott fejében égethettek tömjént, mielőtt a vízbe dobták. A szakértők szerint azonban nehéz megállapítani, pontosan mikor is ölhették meg a személyt.

A víz alatti barlangokat csupán nemrég fedezték fel, így de Anda csapata volt az első, akik átkutathatták azokat. A régész elképzelhetőnek tartja, hogy a barlangok egy cenotéhoz, azaz természetes vízmedencéhez vezethetnek, a maják ugyanis ezeket szent helyeknek tartották. Lehetséges, hogy Chichén Itzá legnagyobb piramisa, a spanyolul El Castillo („a vár”) névvel illetett, Kukulkán istennek szentelt templom alatt is lehet egy ilyen képződmény. Ez megmagyarázná azt is, hogy a város miért pont oda épült. Ahogy egyre több nyoma kerül elő a letűnt őslakos civilizációnak, úgy válik láthatóvá igazán, mennyire keveset is tudunk jelenleg a majákról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek