Megszállásból megszállásba

Miután Hitler Budapestet „Erőd”-nek nyilvánította, nem volt kérdéses, hogy a közeledő szovjet csapatoknak nehéz dolga lesz. A „második Sztálingrádnak” is titulált, 50 napos, utcáról utcára terjedő harcban 25 ezer polgári személy vesztette életét, tízezer épület semmisült meg, köztük a főváros ékkövei, a budai vár, az Operaház, a Zeneakadémia vagy a Duna-hidak.

A kommunizmus idején a „felszabadulás” napjául hivatalosan április 4-ét kellett ünnepelni, mert Sztálin ezt a napot jelölte ki céldátumként a német és nyilas csapatok magyarországi tevékenységének felszámolására. Az ország területén folyó hadicselekmények valójában április 13-án szűntek meg véglegesen Magyarbükkös határában.

A Magyarországon törvényben háromszor is felszabadulásként dicsőített szovjet megszállást maguk Sztálinék sem tekintették felszabadításnak. A második világháborús szovjet kitüntetések közül ugyanis a felszabadítás szó csak három város, Varsó, Belgrád és Prága neve mellett szerepelt. A Budapest ostromát túlélő, és később kitüntetett katonák „Budapest elfoglalásáért” feliratú emlékérmet kaptak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az emberi jogok és a jogegyenlőség elve, az állampolgári jogok, kötelességek
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A parasztfelkelés alkonyán született a nemesség bibliája
• Sztálin adott utoljára a székelyeknek autonómiát
• 225 éve született az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
• Zsidók, magyarok, cigányok, holokauszt