Megrázó műalkotások az első világháborúból

Kiábrándulás a gépek korszakából

Jacop Epstein 1913-14-ben készített modernista szobrával egyesítette a gépet és az embert. Semmi kétség afelől, hogy a háború elején Epstein és a gépkorszakot idealizáló, ún. vorticista művésztársai a gépek – jó értelemben vett – elszabadulásának terepeként tekintettek a konfliktusra. Miután azonban látta a frontról hazatérő, megcsonkított katonákat, majd őt magát is besorozták, Epstein 1916-ban átalakította a szobrot. Ezzel azt szerette volna elérni, hogy alkotása megjelenítse Frankenstein szörnyét, amivé a háború változtatta az embereket, ezért levágta szobrának karjait, új jelentésrétegekkel felruházva ezzel a művet. 

1. Arcsérült katonák
2. A somme-i pokol
3. A halott brit katona
4. A halott hordágyvivő
5. Kiábrándulás a gépek korszakából
6. Önarckép csonka kézzel
7. Kegyetlen szörnyeteg vagy érző ember?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége