Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában

2024. április 4. 11:20 MTI

Nem szabad hagyni, hogy a holokauszt, amely nemcsak a zsidóság, hanem az egész nemzet tragédiája is, „kikerüljön a tudatunkból”. Ez különösen fontos most, amikor az antiszemitizmus a világ számos pontján olyan magasságokig szökött, amit nem tapasztaltunk az elmúlt 80 év alatt – mondta Grósz Andor a megnyitón.

Gyerekek deportálása

Korábban

Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában

Azt, ami a soa során történt, sem megbocsátani, sem jóvátenni, főleg elfelejteni nem lehet - jelentette ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a Holokauszt 80 emlékév megnyitóján, szerdán Budapesten.

Ezért a ma élőknek több generáción túl kötelességük feleleveníteni a történteket, a félmillió magyar zsidó lemészárlását – hangsúlyozta Grósz Andor a Dohány utcai zsinagógában tartott megemlékezésen.

Azt mondta, hogy 1944. március 19-én, Magyarország náci megszállásával megkezdődött a vészkorszak utolsó, legvéresebb és legborzasztóbb fejezete. A bedübörgő német egységek mellett megjelent az SS is, és az az Eichmann-kommandó, amelynek feladata a Horthy Miklós által vezetett államapparátussal együtt a több mint 800 ezres magyar zsidóság teljes megsemmisítése volt - hangoztatta.

Ugyanakkor – folytatta – a magyarországi vészkorszak nem 1944-ben és nem a náci megszállással kezdődött, mert több tízezren haltak meg munkaszolgálaton a keleti fronton, és nem szabad megfeledkezni a Kamenyec-Podolszkijba deportált 15 ezer zsidóról sem, akiket a németek lemészároltak.

Mindez az államilag gerjesztett antiszemitizmus következménye volt, amelynek során megfosztották a zsidónak minősülő állampolgárokat a jogaiktól – mondta.

Grósz Andor közlése szerint az emlékezés a múltról szól, de a jelennek beszél és a jövőt alakítja. Ezért „mindent meg kell tennünk”, hogy minden új generáció tisztán nézzen szembe a múlt örökségével, és ismerje fel annak jelentőségét a jelenben.

Ez azért fontos, mert a soa egész tragédiájának társadalmi feldolgozása Magyarországon – éppúgy, mint a többi érintett országban – még várat magára – vélekedett.

Emlékeztetett arra, hogy tavaly október 7-én újabb támadás érte a zsidóságot: Izraelben civileket, csecsemőket, nőket és időseket mészároltak le és ejtettek túszul.

Vagyis, amikor az ellenségeik célja a zsidóság elpusztítása, nem elég csak beszélni és emlékezni, hanem szembesíteni kell a világot azzal, hogy ismét a zsidók a célpont – fűzte hozzá.

Szavai szerint sikerült újra tömeghisztériát szítani a zsidóság ellen a kiprovokált háborúval és ezt a művelt világ népei közül százezrek teszik magukévá, miközben a terroristák nem csupán a zsidókat fenyegetik, hanem a teljes modern civilizációt.

„Le fogjuk győzni az antiszemitizmus feltámasztott szellemét, nem fogunk lehajtott fejjel elvonulni” –fogalmazott.

Ugyanakkor vigasz számukra, hogy Magyarország példamutatóan áll Izrael és népe mellett, példamutatóan lép fel az antiszemitizmus ellen, és lehetővé teszi, hogy Magyarországon békében éljék meg zsidó mivoltukat – hangsúlyozta.

„Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a közöny, a gyűlölet vagy a kirekesztés ellen, bárhol is történik a világban (...) fontos, hogy küzdjünk egy olyan világért, ahol az ilyen szörnyűségek többé soha nem fordulhatnak elő” - fogalmazott beszédében Grósz Andor.

Az emlékév nyitórendezvényén koncertet tartottak, valamint imát mondott Frölich Róbert országos főrabbi és Fekete László főkántor.